Elkészült a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégia tervezete.  A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által a kormány honlapján közzétett dokumentum (pdf) szerint Magyarország - a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi jólét megteremtése és a szegénység elleni küzdelem, valamint az éghajlatvédelem szempontjainak figyelembevételével - fokozatosan tér át az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra.

Az összefoglaló szerint Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve

Európa egyik legsérülékenyebb országa.

A több mint 220 oldalas dokumentum - amelyet március 16-ig lehet véleményezni - már a 2015 végén Párizsban tartott klímacsúcson elfogadott új globális, úgynevezett párizsi megállapodás kritériumait is tartalmazza.

• A szakemberek 2021-2050 között minden évszakban szinte az ország egész területén 1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéssel számolnak.
• Az évszázad végére a nyári hónapokban több mint 4 fokos melegedés is lehet.
• Az éves csapadékösszegben nem számítanak nagy változásra, az eddigi évszakos eloszlás viszont nagy valószínűséggel átrendeződik: a nyári csapadék a következő évtizedekben 5, az évszázad végére akár 20 százalékkal is csökkenhet, míg ősszel és télen több csapadék várható a megszokottnál.
• Hosszabb szárazság nyáron, míg nagy mennyiségű és intenzív csapadék inkább ősszel lesz gyakoribb.

Az átdolgozott stratégia három fő részből áll

Az úgynevezett hazai dekarbonizációs útitervben rögzítik az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait. 

Az ilyen gázok kibocsátása szempontjából Magyarország helyzete az Európai Unión belül kedvező, amit jórészt az alacsony egy főre eső energiafogyasztásnak, az energiatermelésen belül az atomenergia, és a relatíve alacsony fajlagos kibocsátású földgáz dominanciájával magyaráznak. A jövőben e cél elérésében nagy szerepet szánnak a kibővített paksi atomerőműnek.

A stratégia szerint az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés megvalósítása nem jelent versenyképességi korlátot a magyar gazdaságnak, sőt az innováció és a zöldgazdaság-fejlesztés révén hozzájárulhat a termelő ágazatok modernizációjához és Magyarország újraiparosításához.

A célkitűzések között szerepel többek között a fosszilis energiahordozók kiváltásának elősegítése, elsősorban a hő- és villamosenergia-termelés, az épületfűtés és a közlekedés területén, valamint a szén-dioxid természetes nyelő kapacitásainak (fák, erdők) növelése. Hangsúlyozzák az energiahatékonyság és az energiatakarékosság előmozdítását, elsősorban az épületenergetika és a közlekedés, a mezőgazdaság és az ipar egyes ágazatai területén, s a villamosenergia-termelésben. Mindezek hozzájárulhatnak a korábban célul kitűzött 20 százalékos energiahatékonyság-javuláshoz.

A dokumentum második fő része a nemzeti alkalmazkodási stratégia, ami az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelésére alapul.

A célok között rögzíti többek között a természeti erőforrások készleteinek védelme, valamint a sérülékeny térségek és sérülékeny ágazatok (többek között a mező- és erdőgazdálkodás, a turizmus, az energetika, a közlekedés, az épületszektor, a telekommunikáció, a hírközlési rendszerek) rugalmas és innovatív alkalmazkodásának támogatása, valamint a társadalom alkalmazkodóképességének javítása.

A harmadik kiemelt rész a partnerség az éghajlatért szemléletformálási terv, amely az éghajlatváltozással kapcsolatos szemléletformálást hangsúlyozza a klímatudatosság és a fenntarthatóság szempontjainak integrálását a társadalomban. Ebbe a médiát, az egyházakat, valamint civil és tudományos szervezeteket is bevonnának.