eur:
407.58
usd:
385.99
bux:
77965.78
2024. november 20. szerda Jolán
„Magyarország nem követné el azt a hibát, amit Rio de Janeiro”

„Magyarország nem követné el azt a hibát, amit Rio de Janeiro”

Egy esetleges budapesti olimpia kiadásaira nem költségként, hanem befektetésként érdemes tekinteni - mondta Csák János az InfoRádió Aréna című műsorában. A címzetes egyetemi tanár, a pályázat tiszteletbeli nagykövete szerint az elképzelés költségei már most is megtérülnek.

„Abban semmi kétség nincs, hogy egy ilyen olimpia megfinanszírozható” - mondta Csák János címzetes egyetemi tanár, a budapesti olimpiai pályázat egyik tiszteletbeli nagykövete az InfoRádió Aréna című műsorában.

A volt londoni nagykövet, a MOL korábbi elnöke hozzátette: a belső forrásokhoz kapcsolódnak még uniós pénzek és a NOB-nak az ötkarikás játékokhoz biztosított 1,7 milliárd dollárja.

„Ilyen szempontból gazdasági kérdés finanszírozhatósági szempontból nincs. Az a kérdés, hogy Budapesten keresztül mi az az elérés, amit a sportszerető közönségnek, vagy a hirdetők vagy a szponzorok fogyasztóinak tudunk kínálni” - véli az olimpiai pályázat tiszteletbeli nagykövete.

Csák János azt mondta, már most is profitál az ország a pályázatból.

„Ez már ma is megtérül. Ha összeadnánk, hogy Budapestet pusztán azóta, hogy ez az elhatározás megszületett, hányszor említették a nemzetközi sajtóban, elektronikus médiában, interneten, és azt összeadnánk, hogy mennyibe kerülne, hogy ekkora felületen Budapest képe az olimpia kapcsán megjelenjen, az rengeteg pénzt jelentene” - mondta a volt londoni nagykövet.

A jelenlegi számítások szerint a budapesti olimpia 700-800 milliárd forintba kerülne, ami a GDP 2,5 százalékát jelenti.

„Én nem is költségnek tekintem az olimpiát, hanem beruházásnak abban az értelemben, hogy az olimpia révén bekerülünk egy olyan klubba egy ilyen összetettségű verseny megrendezésével, ami után tulajdonképpen bármit megrendezhetünk. Ennek a tovagörgő hatása felér vállalati nyelven fogalmazva egy akvizícióval. Olyan, mint amikor a MOL megvette a Slovnaftot.

Magyarország nem követné el azt a hibát, amit Athén vagy Rio de Janeiro, Budapesten a döntés után azonnal belekezdenének a szükséges építkezésekbe

– mondta Csák János.

A mai EU-vezetők nem távlatokban gondolkodnak

Sem Donald Trump győzelmét, sem pedig a Brexitet nem az elitellenesség motiválta - mondta Csák János az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Egy olyan sommás megállapítás, mint az elitellenesség, nagyon félrevezető. Szerintem nincs elitellenesség”

- véli a címzetes egyetemi tanár.

Felvázolta: minden országnak és az EU-nak is van valamiféle elitje, de ez az elit nem egyöntetű. Ezt látjuk a politikai megosztottságban, de a gazdasági filozófiákban is.

Meglátása szerint a választásoknál minden országban tulajdonképpen az eliteken belüli harc, küzdelem jelenik meg.

Példaként említette Donald Trumpot.

„Trump például hogy ne lenne az elit része? Az más kérdés, hogy a balliberális elit szólamait nem veszi át, és megpróbál ahhoz képest egy másik narratívával belépni” - mondta Csák János.

Hozzátette: ez történt egyébként a Brexit ügyében is. „Ki mondaná azt, hogy Boris Johnson nem az elit része? Jómódú családból a legjobb iskolákba járó parlamenti képviselő négy gyerekkel, felsőközéposztálybeli családból” - fogalmazott a volt londoni nagykövet.

„Éppen ez az elitek felelőssége” - emelte ki.

„Amikor úgy látjuk, hogy a választások során nagyon durvának tűnő kampányok vannak, azt jelenti, hogy azok a feszültségek, amelyek ilyenkor kiütköznek, azok a viták, amelyek ezeket a feszültségeket okozzák, nem zajlottak le az eliten belül”- magyarázta a címzetes egyetemi tanár.

A Brexittel kapcsolatban Csák János kifejtette: véleménye szerint a Brexittel egy kis józan észt elveszítettünk.

„A britekben ugyanis az volt a jó, hogy ők hajlandóak voltak ezekben a vitákban a dolgot magát nézni – persze úgy, hogy közben az érdekeiket érvényesítik”

- indokolta a volt londoni nagykövet.

„Nem vagyok túl optimista annak ellenére, hogy nekünk, magyaroknak az EU-ban és a magyar EU-tagság az egyik legmélyebb nemzeti érdekünk” - összegezte Csák János.

Hozzátette: „Azért nem vagyok nagyon bizakodó, mert most elkezdődik az új egyensúlyok beállítása: a francia-német tengely, a lengyelek szerepe – akik most fekete bárány szerepbe vannak szorítva, holott csak a józan ész hangján szólalnak meg –, a déli országok – látjuk, hogy Itáliában mi történik –, és akkor még Görögország problémájáról nem beszéltünk.”

„Tehát megint olyan szervezeti és érdekütközésekkel van mindenki elfoglalva, ami miatt a távlatosság elsikkad”

- hangsúlyozta a címzetes egyetemi tanár.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Schmidt Mária: a normalitás választása volt Amerikában, egyben egy elitellenes népszavazás

Donald Trump megválasztásával a reálpolitika és a kiszámatóság kerül előtérben az ideológia helyett, és ezzel kezelheti a konfliktushelyzeteket is – mondta Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a magyar–amerikai viszony változásáról, Európa szorult helyzetéről és kitért a közel-keleti válság lehetséges megoldásaira is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.20. szerda, 18:00
Takács Ernő
az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke
A tech papírok húzták az amerikai tőzsdéket, ralizott az Nvidia

A tech papírok húzták az amerikai tőzsdéket, ralizott az Nvidia

Felemás mozgásokat láthattunk kedd reggel az ázsiai piacokon, ezt követően Európában jó hangulatban indult a kereskedés, de hamar elfogyott a lendület. Gazdasági események szempontjából idehaza az MNB kamatdöntése volt izgalmas, Amerikában pedig a friss lakáspiaci adatokra ajánlott ma figyelni. Az európai tőzsdéken egyre nagyobb mínuszok voltak megfigyelhetők, miután a piaci szereplőket aggasztja, hogy Oroszországban jóváhagyták a nukleáris elrettentésre vonatkozó változtatásokat. A magyar piac ebben a miliőben is alulteljesített, az esést az OTP részvénye vezette. A tengerentúlon a technológiai részvények teljesítettek jól a mai kereskedésben, élen az Nvidiával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×