eur:
409.25
usd:
375.59
bux:
74408.72
2024. november 5. kedd Imre

Így bástyázza körül a rezsicsökkentést a kormány

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jogszabály-alkotási joggal történő felruházása védheti meg a rezsicsökkentést azokkal a brüsszeli törekvésekkel szemben, amelyek eltörölnék a hatóságilag szabályozott árakat a lakossági energiaellátásban.

A kormánypárti politikus szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy javaslatára az Országgyűlés a jövő héten szavaz arról az előterjesztésről, amely rendeletalkotási jogot biztosítana a MEKH-nek a gáz- és villamosenergia-ellátás területein. Kiemelte, a változtatás nélkül Brüsszel "kiverné a magyar emberek kezéből" a rezsicsökkentés fenntarthatóságának és folytathatóságának lehetőségét. A szabályozott ár és piac hiányában ugyanis semmi nem akadályozná meg a szolgáltatók "áremelési indulatait", és minden költséget elszámolnának, "ami a csövön kifér" - fejtette ki, hozzátéve, a hivatal hatósági árról szóló rendeleteit csak az Alkotmánybíróság előtt lehetne megtámadni.

Németh Szilárd azt is felidézte, hogy a három évvel ezelőtt folytatott, Magyarország nem hagyja magát! elnevezésű aláírásgyűjtés támogatói azt kérték a magyar pártoktól, hogy a parlamentben, az utcán és Brüsszelben is védjék meg a rezsicsökkentést.

A Fidesz alelnöke hangsúlyozta, az unió tiszta energia nevű csomagja - egyelőre még csak a villamos energiával kapcsolatban - írásos javaslatot tesz a hatósági árak megszüntetésére a lakossági szolgáltatásban a teljes EU területén.

Elmondta, 2002-2010. között az akkori energiahivatal mindig csak emelte az árakat, összesen tizenötször adott lehetőséget a drágításra az akkor még szinte teljes egészében külföldi tulajdonú energiacégeknek. Ennek eredményeként a gáz ára a háromszorosára, 206 százalékkal, a villanyáram ára pedig kétszeresére, 97 százalékkal emelkedett, miközben a kumulált infláció mértéke mindössze 58 százalék volt - fejtette ki Németh Szilárd.

A kormánypárti politikus szerint ennek hátterében az áll, hogy ebben az időszakban teljesen kiszolgáltatottá váltak azok a Magyarországhoz hasonló közép-európai országok, amelyek rendkívül olcsón "tokkal, vonóval eladták a teljes energiahálózatot" azoknak a nyugati cégeknek, amelyek később a magyar lakossággal fizetették meg azt a csaknem 1100 milliárd forintot, amelyet "hivatalosan kicipeltek az országból".

Németh Szilárd felidézte azt is, hogy a Fidesz-kormány 2010-ben befagyasztotta az energetikai hatósági árakat, a villanyáram ára ezt követően 2010-2012. között mindössze 2,2 százalékkal emelkedett, míg a gáz ára is csak 9,7 százalékkal nőtt, tehát "bőven az infláció alatt".

A Fidesz alelnöke aláhúzta, a kormány 2013 óta három szakaszban tudta csökkenteni a villanyáram, a gáz és a távhő hatósági árait, aminek eredményeként szerinte ma ott tartunk, hogy a külföldi cégek által az országból kivitt mintegy 1100 milliárd forintot, már csaknem teljesen visszakapták a magyar emberek.

Németh Szilárd szerint a rezsicsökkentés rávilágított arra is, hogy a magyar szuverenitást nem lehet mindig semmibe venni. "Magyarország nem azért lépett be az Európai Unióba, hogy mindenét feladja" - fogalmazott, hozzátéve, a rezsicsökkentés fontos szuverenitási, nemzetbiztonsági kérdés is, az országnak ugyanis magának kell meghatároznia, miképp akarja megsegíteni a családokat.

A Fidesz alelnöke aláhúzta, hogy az energiapiaci szabályozott árakra elsősorban szociális szempontból, a családok és a lakosság segítése érdekében van szükség.

Németh Szilárd emlékeztetett arra is, hogy az Országgyűlés 2013-ban egyszer már felruházta rendeletalkotási joggal a hivatalt, mivel akkor az érintett cégek közigazgatási eljárás útján támadták a rezsicsökkentést. Hozzátette: a hivatal rendeletalkotási jogát később az Európai Unió megtámadta, ezért azt visszavonták, így a MEKH jelenleg csak határozatokat hozhat, ami nem nyújt elég védelmet a hatósági áraknak.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×