Ahogy arról az InfoRádió beszámolt, mellrákban meghalt egy asszony, aki a leletén lévő orvosi rövidítést nem tudta értelmezni. A Kúria ötmillió forint kártérítést ítélt meg az elhunyt családjának a nem megfelelő tájékoztatás miatt.
Bősze Péter, a Magyar Tudományos Akadémia doktora szerint is jogszabályi kötelezettsége az orvosnak a magyar nyelvű, bárki számára érthető betegtájékoztatás a jelenleg használt, latinnal vegyes megoldás helyett.
"A középkorban a latin volt a közös nyelv egész Európában, és ebben az időben az orvostudományt is latinul tanították. Később az erősebb nemzetállamokban a nemzeti nyelvre váltottak, de ez elmaradt Magyarországon, mert elnyomott helyzetben volt a Habsburg birodalomban, és így maradt meg végül is a a hazai orvosi nyelvben a középkori latin" - mondta az orvosi szaknyelvet kutató szakember.
Szerinte nemcsak jogos igénye a betegnek a közérthető, magyar nyelvű tájékoztatás, hanem jogilag előírt kötelessége is ez az orvosnak. Minden orvosi iraton magyarul ott kell lennie minden fontos információnak, közérthetőnek kell lenniük a leleteknek, zárójelentéseknek.
"Óriási küzdelem folyik a magyar orvosi nyelv használatáért - mondta Bősze Péter. - A latin alapú egyetemi orvosképzés jó dolog, segíti az általános műveltséget, tágítja a látókört, de a jog, az előírás rá fogja kényszeríteni, sőt már többé-kevésbé rá is kényszerítette az orvostársadalmat, hogy a magyar kórisme is szerepeljen az orvosi iratokon."