Az új Nemzeti Alaptanterv tartalmazza majd az új kerettantervekre vonatkozó javaslatokat, de a Magyar Idők információi szerint felmerülnek benne a tanév átstrukturálásával foglalkozó elképzelések is. Foglalkoznak például a 9-kor kezdődő iskolakezdés kérdésével is, ez azonban - ha be is vezetik -, opcionális az iskolák számára.
Nahalka István oktatáskutató szerint a válaszhatóság fontos eleme ennek az elképzelésnek.
„Végig kell gondolni minden iskolában, hogy mi lenne igazából a jó. Kisgyerekeknél lehet ez gond például, ha a szülők nem tudják 9-re vinni a gyerekeket, mert éppen dolgoznak, akkor az talán problémát jelenthet. A hasonló kérdéseket meg kell vizsgálni. Ez egy értelmes dolog, ha az iskoláknak ilyen lehetőségeket nyújtanak” - véli az oktatáskutató.
Az új Nemzeti Alaptanterv egyik központi eleme a gyerekek terheinek csökkentése. Ezzel a lehetőséggel Nahalka István szerint differenciálva kell élni: sok tehetséges gyermek ugyanis bírja a terhelést.
„A differenciálás lehetőségének mindenképp meg kell jelennie, ez persze benne van a Nemzeti Alaptantervben – szavakban szerepel ez a cél. Azzal kellene szolgálnia a differenciálást, hogy jóval kevesebb tananyagot írunk elő kötelezően. Ez lehet, hogy azt jelenti egy csomó gyereknél, hogy azért sokkal többet fog ennél majd tanulni, mert bírja, mert érdekli, mert jó a tanára” - tette hozzá Nahalka István.
A Nemzeti Alaptanterv korábban tervezett 2018-as hatályba lépése várhatóan a Magyar Idők információ szerint 2019-re tolódik. Ez azt is jelenti, hogy a tanévi struktúra átalakítása először a 2019/2020-as tanévben valósulhat meg.