Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
Visszatérő ragadozó a Balatonban

Visszatérő ragadozó a Balatonban

Szeptemberben is folytatódik a menyhal telepítése a Balatonba. Az egykor a tóban őshonos, finom húsú halfajtát azonban még nem lehet horgászni, ha horogra akad, vissza kell dobni az állatot – mondta el az InfoRádiónak Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője.

„A menyhal a tőkefélék családjába tartozik, a hideg vizet kedveli. Európában a Duna vízgyűjtő a legdélebbi előfordulása, a legnagyobbra Skandináviában nő. Érdekes küllemű, talán a harcsára hasonlít a legjobban. Hosszúkás alkata van, márványozottan tarka oldala és ami egyértelműen megkülönböztető bélyege, az az egyetlen egy darab szakálla, tehát egy kis bajusz van az állán” - magyarázta a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője. 

Visszatérő ragadozó a Balatonban

Hozzátette: a menyhal ragadozó életmódú, a kisebb példányok apró rákokkal és alacsonyabb rendű vízi élőlényekkel táplálkoznak.

„A többi tőkehal-féléhez hasonlóan a menyhal is szálka-mentes, nagyon finom ízletes húsa van, emiatt igen kedvelt horgász hal, a mája is jó ízű” - jelezte Nagy Gábor.

A szakember elmondta, hogy a menyhal őshonos a Balaton vízgyűjtőjében. 1965-ben mérgezés miatt volt a tóban egy komolyabb halpusztulás, ekkor jelentősen megcsappant a menyhal- állomány. Majd amikor az angolnát elkezdték nagyobb mennyiségben telepíteni a Balatonba, teljesen eltűnt az addig őshonos hal.

A horgász-fogásokból és a halász-fogásokból az látszik, hogy a '60-as évek végére halt ki a Balatonból a menyhal, és ötven éven keresztül nem is volt megtalálható a Balatonban. Tavaly augusztusban kezdődött el a visszatelepítése.

Erre azért volt lehetőség, mert a Szent István Egyetem halgazdálkodási tanszékén beinduló munka eredményeként szaporítani lehetett a menyhalat.

„Tavaly nyáron kétnyaras méretű halakkal kezdődött meg a visszatelepítés, amit júniusban folytattunk. Ekkor előnevelt példányok kerültek a Balatonba, majd most augusztus végén kerültek még további egynyaras példányok a tóba. Ezt a telepítési hullámot szeretnénk még szeptemberben folytatni további egynyaras halakkal” - számolt be Nagy Gábor.

Hozzátette: a visszatelepítést az is lehetővé tette, hogy érezhetően csökkent a tóban a nagy vetélytárs, az angolnák száma.

„Az '90-es évek óta nincs angolna telepítés a Balatonban, számuk fokozatosan csökken. Így most már bízunk benne, hogy a menyhal nagyobb mennyiségben is meg tud maradni és szaporodni képes állományt létrehozni” - mondta a szakember.

Azt is jelezte, hogy egyelőre tilos a menyhal horgászása.

„Ha valakinek mégis a horgára akadna, akkor arra kérjük, hogy a lehető legkíméletesebb módon szabadítsa meg a horogtól és engedje vissza a Balatonba. Ha nem sikerül megszabadulni a horogtól, mert olyan mélyre nyel, akkor el kell vágni a zsinórt a hal szája előtt és úgy kell visszaengedni. Optimista becslések alapján 4-5 éven belül számítunk arra, hogy a menyhalnak olyan szaporodóképes állománya lesz a tóban, hogy horgászhatóvá lehet majd tenni” - számolt be a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője.

Külön érdekességként azt is megemlítette, hogy a menyhal téli szezonban is nagyon jól fogható, így meghosszabbítja a horgász-szezont.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×