Két éve hozták létre a Kulturális Alapellátás Kerekasztalát azzal a céllal, hogy minél szélesebb rétegeket érjen el a minőségi kultúra – nemcsak úgy általában, hanem mérhető módon.
„Amikor 2014 nyári hónapjaiban megfogalmaztuk a munkatársainkkal az államtitkárságon a kulturális alapellátás szóösszetételt” - idézte fel az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára.
„Mindez idáig az állami alapfeladatok körében nem nevesítettük, és nem adtunk neki programot, amely arról szól, hogy az ember mindennapos szükségleteiben szükség van a művelődésre, az önművelésre, a kultúra lehetőségeire is. Nincs teljes ember, nincs teljes értékű élet, ha abban a kulturális lehetőségek tárháza nem elérhető” - fogalmazott Hoppál Péter.
„Túl azon, hogy ez egy nagyon lassan változó tényező, az, hogy egy átlag magyar állampolgár 24 órás időmérlegében sajnos nagyon alacsony sávban szerepel a kultúrával való találkozás. Ezt kellene széles statisztikai bázison növelni, ámde ez a szociológusok szerint nem megy idénről jövőre, ez tízéves távlatban mérhető” - mondta az államtitkár.
„A legeredményesebb és a legerőteljesebb a könyvtári szolgáltatás jelenléte. Ebben elmondhatjuk, hogy a könyvtári szakma célkitűzései az elmúlt 4-5 évben megvalósításra kerültek. Elérték azt, hogy ma már nemcsak a települések felén, hanem már a 75 százalékán jelen van a könyvtári szolgáltatás. És ezeket igénybe is veszik” - közölte Hoppál Péter.
„Még ha ebben a hosszú távon, óceánjáró tanker módjára lassan mozduló, időmérleg-mutatóban nem is fogjuk tudni kifejezni a magyar átlagember kultúrával eltöltött idejében a pozitív változásokat, de a programok szintjén láthatjuk, hogy komoly eredmények vannak” - hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára.
Elmondta: „270 ezer gyerek előtt nyitottuk meg a Filharmónia Koncertek lehetőségét egy nagy költségvetési támogatás révén, illetve további 70 ezer gyereket hoztunk fel az Erkel Színházba az Opera Program keretében Magyarország hátrányos helyzetű településeiről.”
Arra a kérdésre, hogy ki és hogyan válogatja ki, hogy milyen kulturális tartalom, produkció, esemény az, amivel az állam szervezésében a gyerekek találkoznak, Hoppál Péter közölte: ezt alapvetően a gazdag kulturális intézményrendszer teszi meg. Az intézmények ajánlanak programokat, amelyek közül az osztályfőnökök választanak.
Hozzátette, hogy idén megpróbálnak nyári kulturális tematikájú táborokat is nyújtani a gyerekeknek az Erzsébet Táborok rendszerében.
Arra a kérdésre, hogy milyen hatással van a gyerekre a kulturális események, Hoppál Péter úgy válaszolt: „A 'van' és a 'nincs' fogalmak közötti különbséget tudjuk megtenni ezzel a nagy befektetéssel. Eddig nem volt a fiatal életében semmilyen kulturális kapcsolat, most pedig van. A 'nincs'-ből nem lesz semmi, a 'van'-ból lehet valami. Tehát az esélyteremtés programját is végezzük, ez egy szociális program” - fogalmazott az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára.