„Ez nem egy II. világháborús bomba volt, később fejlesztették ki. A felrobbant robbanószerkezetnek kettős hatása van: a repeszhatás és a klasszikus rombolóhatás” - ismertette a szakértő.
„A tűzszerészek kiszerelték a bomba két gyújtóját, ezután úgy gondolták, hogy a robbanószerkezetben lévő robbanóanyag önállóan már nem képes felrobbanni. De valamilyen olyan hatás érhette az eszközt, amely miatt ez mégis megtörtént” - véli Ladocsi Attila.
„A robbanóeszközben lévő robbanóanyag – ha minden igaz, akkor a hexotol nevű robbanóanyag volt, ami hexogén és trotil keveréke” - tudatta az igazságügyi tűzszerész.
„Ha időt adunk neki, akkor minden robbanóanyag valamilyen kémiai átalakuláson megy keresztül. Ez egy olyan vegyi anyag, ami lebomlik, különböző külső behatásokra pedig képes átkristályosodni, a saját kristályos szerkezetét megváltoztatni” - magyarázta a szakértő.
„A módosult kristályszerkezetek pedig sokkal érzékenyebbek, sokkal inkább robbanásveszélyesek, mint az eredeti gyártmányok. A külső behatások sokkal érzékenyebben érintik – lehet hő vagy mechanikai hatás – ami veszélyes” - folytatta.
A hortobágyi terület – ahol pénteken a robbanás történt – bombavető térként működik 1940 óta.
„A bombázó tér – amelynek a mentesítése folyik – egy zárt katonai terület, és ki van táblázva, hogy oda nem szabad menni. Amikor pedig a területen munka folyt, és az veszélyt jelenthetett bárkire, akkor természetesen őrizték a területet” - közölte az igazságügyi tűzszerész szakértő.