eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Tölgyessy szerint ettől fél a Fidesz

Intenzív választási kampányra számít akár már a jövő nyártól Tölgyessy Péter. A politikai elemző az InfoRádió Aréna című műsorának volt vendége.

„Én arra készülök, hogy tűzijáték lesz” – fogalmazott Tölgyessy Péter politikai elemző a kormánypártok – 2018-as parlamenti választást megelőző – kampányáról.

Olyan '17 nyarán-őszén szerintem lesznek még nagyon nagy dobások, olyasmi, mint mondjuk a rezsicsökkentés volt.”

Tölgyessy Péter úgy vélte, könnyen lehet, hogy még a miniszterelnök sem tudja mi lesz ez a népszerűségnövelő kampányfogás, ám feltételezte, hogy már dolgoznak rajta.

A Fidesz a nagy dobásait típusosan úgy valósította meg szemben a baloldallal, hogy nem a költségvetés pénzét osztja szét és adósságba veri az országot, hanem másét elveszi és azt osztja szét. A rezsicsökkentés erre a típusos példa, de mondjuk a devizaadós-mentés is ilyen volt, vagy mondjuk a nyugdíjpénztárak államosítása is.”

A politikai elemző feltételezése szerint a kormánypártok nem fognak kockázatot vállalni.

Ha félnie kell, nem fog megállni bizonyos határoknál, hanem mindent, ami belefér. A politikai ellenfelek támadását, amit jól ismerünk, ellehetetlenítését, illetőleg akár más pénzéből való költekezést is fel fogja vállalni.”

Tölgyessy Péter szerint ugyanis ha a Fidesz veszít, a hatalomra kerülő pártok egészen más folyamatokat indíthatnak el a jelenlegi, végletesen centralizált hatalmi szerkezet helyett, ráadásul az ellenzék összes pártja új rendszerváltásban gondolkodik.

Tölgyessy Péter szerint a baloldal távol áll a nagy sikertől, legfeljebb egy patthelyzetet tudna teremteni. A politikai elemző az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a Fidesznek az új mozgalmaktól van félnivalója.

A baloldalon jelenleg dominanciaharc zajlik, hogy ki legyen az új vezére, ki állítsa helyre az egységet – fogalmazott Tölgyessy Péter. A politikai elemző szerint a ciklus végére mindig megerősödik az MSZP.

Egy sokpárti tolongásból megpróbál valaki kiemelkedni. Persze Gyurcsány Ferenc sosem fogadja el, hogy nem ő a vezető.”

Az alkotmányjogász kifejtette: a baloldal szinte nem is létezik a fiatal generáció számára, ezért ez behatárolja az új szavazók szerzését.

Az MSZP a reformer hagyományt szinte odahagyta. Valami kevés Gyurcsánynál maradt, de ő is nagyon sokszor kilép ebből, bár miniszterelnökként alapvetően csak a reformer hagyomány alapján kormányzott. Talán Bajnai Gordon utódpártja az amely, ami a reformértelmiségi hagyományt követi, de az meg olyan kicsi, hogy szinte az átlagválasztók ingerküszöbe alatt létezik.”

Tölgyessy Péter úgy vélte, hogy a baloldal távol áll a nagy sikertől, legfeljebb egy patthelyzetet tudna teremteni. Az MSZP-nek nincsen igazán vonzó, az egész országot megragadó vezetője – és ez szinte Horn Gyula óta így van, azonban szervezeti ereje továbbra is jelentős.

Az alkotmányjogász szólt az LMP lehetséges jövőjéről is. Szerinte a zöldpárt mindig az 5 százalékos támogatottság körül mozog majd.

Maximum annyi nőhet ki az LMP-ből, hogy esetleg egy későbbi stádiumban koalíciós partnere legyen a Fidesznek.”

A politikai elemző hangsúlyozta, a Fidesznek az új mozgalmaktól kell félnie.

Az, ami, elvileg, mindent megváltoztathat és tényleg ettől is félt a legjobban, nem az ellenzéktől.”

Tölgyessy Péter azt mondta: a Fideszt nem a szavazócédula buktatja meg, hanem az, hogy elfogy a felhajtóereje. És ekkor kezdődhet az új rendszerváltás – tette hozzá a politikai elemző.

Tölgyessy Péter szerint a magyar kormány egyfajta trendet határoz meg Európában. A politikai elemző azt mondta: ha a rendszer elveszíti a felhajtóerejét, akkor könnyen egy új rendszerváltás következhet el.

Tölgyessy Péter szerint a Fidesz alapvetően bénítani próbálja az új mozgalmakat. Ha ezt nem tudja, akkor részleges engedményeket tesz, vagy a baloldali pártokra nyomja őket. Utóbbiból viszont a választók többsége nem kér – fogalmazott a politikai elemző.

Az alkotmányjogász beszélt a magyar kormány nemzetközi megítéléséről és helyéről. Szerinte 1989 után most is trendet határoz meg.

Most ebben az évben világossá vált, hogy az. Először is a térségben több országban választottak hasonló jellegű kormányt, vagy pedig elindultak hasonló jellegű folyamatok. És a menekültválság óta Nyugat-Európában is.”

A politikai elemző nem feltétlenül a menekültügyet tartja a meghatározónak a kormány megítélése szempontjából, bár az – ahogy mondta – valóban egy feszítővas. Európában és az Egyesült Államokban is kezd háttérbe szorulni az úgynevezett középre húzás.

Helyben tipródik az Európai Unió, nem tud egyről kettőre jutni, és előfordulhat, hogy nem előre megyünk, mint eddig, hanem visszafelé.”

Tölgyessy Péter szerint Magyarország akkor lenne a legnagyobb bajban, ha másutt is olyan vezető lenne, mint Orbán Viktor, akiknek a hatalmi politika a legfontosabb. Hozzátette: Magyarországnak soha nem volt akkora mozgástere, mint most, az Európai Unióban.

Viszont ha elvesznek ezek a felhajtóerők vagy a külföld elkezd ütközni az Orbán-rendszerrel, akkor hirtelen nagyon gyors folyamatok indulhatnak el, amelyek könnyen egy újabb rendszerváltáshoz vezethetnek.”

Az alkotmányjogász emlékeztetett arra, hogy Ferenc József császár közelgő 100 évvel ezelőtti halála óta – az övét is beleértve – 11 különböző rendszer volt Magyarországon. Ebből tartós csak három. Tölgyessy Péter szerint az Orbán-rendszer is ilyennek ígérkezik. De valahogy ezeknek a vége minden esetben rendszerváltás lett – jegyezte meg az elemző az InfoRádió Aréna című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×