Infostart.hu
eur:
380.64
usd:
318.1
bux:
128906.98
2026. január 29. csütörtök Adél

Jogvédők bírálják a Kúria kvótadöntését

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital szerint népszavazásra alkalmatlan kérdést akar feltenni a kormány a kötelező betelepítési kvótáról szóló referendumon, ezért a Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kezdeményezést.

A négy szervezet az MTI-hez szerdán eljuttatott közös közleményében úgy vélekedett: a kérdés alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és nem felel meg az egyértelműség követelményének.

A Kúria kedden döntött úgy, hogy lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében, a testület elutasította a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat. A kormány által kezdeményezett, és a Kúria által jogerősen hitelesített népszavazási kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

A jogvédő szervezetek és a Political Capital közleménye szerint a népszavazás intézménye arra hivatott, hogy a választópolgárok akár a politikai elit elképzeléseivel szemben is meghatározhassák, a parlament miről alkosson törvényt, milyen tartalommal. A népszavazás tehát ideális esetben "a képviseleti hatalomgyakorlás kiegészítésére, olykor annak ellensúlyozására szolgál".

A kormány azonban 2010 után átalakította a népszavazás jogszabályi és intézményi környezetét - folytatták -, emiatt a mindenkori hatalom ellenérdekeltjei csak rendkívül nehezen tudnak sikerre vinni egy referendumot. Az elmúlt bő egy évben "sokan próbáltak jogszerűen országos népszavazást kezdeményezni, ám szinte kivétel nélkül kudarcot vallottak" - tették hozzá.

Azt írták: a kormány kérdésének ezzel szemben még az sem állta útját, hogy nem felel meg az alaptörvényben foglalt követelményeknek. Véleményük szerint a Kúria "jogszabálysértő döntése" a kormány érdekeit szolgálja.

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital álláspontja szerint a kormány által kezdeményezett népszavazási kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és hamisan sugallja azt, hogy a referendum olyan parlamenti döntést eredményezhet, amely felülírná a közösen elfogadott uniós döntéseket. A menekültügyi kvótaszabályozásról az Európai Unióban (EU) képviselt magyar álláspontot a kormány határozza meg, azt az Országgyűlés nem befolyásolja - írták, hozzátéve: az unióban a más tagállamokkal közös döntéshozatalnak megvannak a maga szabályai, amelyeket egyszer már elfogadott Magyarország az EU-csatlakozással.

Másrészt, a kérdés nem egyértelmű - emelték ki. A választópolgároknak továbbra sem világos, mi a népszavazás tárgya, valamint az Országgyűlés sem kap útmutatást arra vonatkozóan, hogy milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik az emberek döntéséből, ezért biankó felhatalmazásként értékelheti a referendum eredményét.

A közlemény szerint a tervezett népszavazás tehát nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait.

Címlapról ajánljuk
Horváth Péter a felvételi megoldókulcs ügyéről: csak jobban járhatnak a diákok, rosszabbul nem

Horváth Péter a felvételi megoldókulcs ügyéről: csak jobban járhatnak a diákok, rosszabbul nem

A hatodikosok matematika és a nyolcadikosok magyar központi középiskolai írásbeli felvételijének megoldókulcsát is ki kellett utólag egészíteni; Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révay Miklós Gimnázium igazgatója szerint ez az iskolának kellemetlenség, a diákok azonban jól járhatnak. Arra is reagált, hogy az idei matematika feladatlap sokak szerint jóval nehezebb volt, mint a korábbiak.

30 százalékos rezsistop – itt van, ki hogyan kapja meg a gáz-, áram-, távfűtés-kedvezményt

Lantos Csaba energiaügyi miniszter elmagyarázta annak részleteit, hogy miként kapják meg a kedvezményt a gázzal, az árammal és a távhővel fűtők, a havi diktálósok és az átalányt fizetők. Vigyázat, van, akinek nyilatkozatot kell majd tennie! Bizonyos társasházakra nem vonatkozik a kedvezmény.
inforadio
ARÉNA
2026.01.29. csütörtök, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Rengeteg magyar veszni hagy közel 200 ezer forintnyi ingyenpénzt – mutatjuk, mit kell tenni érte!

Rengeteg magyar veszni hagy közel 200 ezer forintnyi ingyenpénzt – mutatjuk, mit kell tenni érte!

A 2026-os minimálbéremelés egy kevéssé ismert adókedvezményt is megemel, amely havi több mint 16 ezer forinttal csökkentheti az érintettek szja-terhét, éves szinten közel 200 ezer forintot hagyva náluk. A személyi kedvezmény súlyosnak minősített, de sok esetben hétköznapi krónikus betegségekhez kötődik, és a jogosultak jelentős része ma sem él vele. A lehetőség ráadásul öt évre visszamenőleg is érvényesíthető, így egyeseknél akár több százezer forint is bennragadhat kihasználatlanul.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×