Fazekas Márta kiemelte: „messze jobb az eredmény, mint amire számítani lehetett. A hatodikos gyerekeknél 80 százalék angolból, 70 pedig németből elérte azt, az A1-es szintet, ami a Nemzeti Alaptantervben elő van írva. A nyolcadikosok 70, illetve 50 százaléka érte el. Ez nem tűnhet megnyugtatónak, de ők még nem a Nemzeti Alaptanterv által meghatározott szintre készültek, ők egy megelőző évfolyam. Az idei mérés fogja mutatni, hogy a gyerekek milyen szintet érnek el nyolcadikban.”
„Az angolul tanuló diákok tehát jobban teljesítenek, mint a más nyelvet tanulók. Ennek az a magyarázata, hogy angolból könnyebben, gyorsabban el lehet jutni az A1 és A2 szintekre, mint németből, franciából, ahol a kezdeti időszakban megkeseríti az ember életét az ige-, főnév- és melléknévragozás” - fűzte hozzá az Oktatási Hivatal megbízott osztályvezetője.
A felmérés nagy területi különbségeket mutatott. Ennek Fazekas Márta szerint szociális és szakmai okai is vannak.
„A szerencsésebb iskolákba jobb szociális környezetben élő gyerekek járnak oda, megkockáztatom, hogy jobb szociális helyzetben lévő tanárok is tanítanak ott. Ez nyilván meghatároz egy térséget, ami az iskolákban is megjelenik. Szakmailag meg kell erősíteni a nyelvtanárokat, továbbképezni, abba az irányba terelni őket, hogy a kommunikatív nyelvtudást próbálják átadni a gyerekeknek, ami nem a latinizáló, fordítgatós, nyelvtani gyakorlós, hanem az olvasni, érteni és szóban is megnyilvánuló nyelvtudást jelenti. Ebben még mindig vannak lemaradásaink, noha az elmúlt évtizedekben ez már jelentősen fejlődött” - hangsúlyozta az Oktatási Hivatal megbízott osztályvezetője.