Infostart.hu
eur:
379.46
usd:
321.8
bux:
131542.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Rétvári Bence: a felügyeletet minden iskolában meg kell oldani

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint a sztrájkra készülő minden iskolában meg kellene oldani a gyerekfelügyeletet, ez lenne az érdeke a diákoknak és a szülőknek is.

Rétvári Bence szerda reggel az M1 aktuális csatornán a pedagógus-demonstrációval kapcsolatban azt mondta, eddig - a köznevelési kerekasztal munkájával párhuzamosan a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 25 pontos követeléséről is tárgyaltak, de az érdekképviselet bejelentette a sztrájkot, innentől pedig az elégséges szolgáltatásról folyik a vita.

Rétvári Bence hozzáfűzte, nem tudni, hogy az eddigi eredményeket elértnek tekintik-e, vagy sem. Szerinte sztrájkolni mindenkinek van joga, de senkinek nincs joga a gyerekek életét ellehetetleníteni, ezért kell a felügyeletet és étkeztetést minden iskolában megoldani.

Az államtitkár jelezte, hogy egy 2013-as megállapodásban a PSZ lemondott a munkabeszüntetés jogáról bizonyos változtatásokért cserébe.

Rétvári Bence elmondta: a pedagógusok béremelése miatt 238 milliárd forint plusz jutott az ágazatnak, emellett uniós forrásokból több mint százmilliárdot fordították beruházásokra, így összességében a bruttó hazai termék (GDP) bruttó 6,14 százalékát fordítják oktatásra. Megjegyezte: a legfejlettebb államokat tömörítő OECD legalább 6 százalékot tart szükségesnek.

Rétvári Bence a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a pedagógusok sztrájkbizottságának azon követelésre reagálva, hogy a pedagógus munkakörben alkalmazottak kötelező óraszámát heti 22 órában határozzák meg, elmondta: a kormányzat álláspontja szerint nem indokolt változtatás. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy alig van pár ország, ahol kevesebb tanítási órája van egy tanárnak egy évben mint Magyarországon.

Ez a követelés "egy burkolt fizetésemelést is rejthet magában", hiszen, ha csökken az óraszám, de a tanárok ugyannyi órát tartanak, akkor a már eddig megtartott órakért túlórapénz jár - tette hozzá.

Rétvári Bence kijelentette: a kormány tartja magát a pedagógusokkal kötött korábbi megállapodáshoz és idén szeptemberben 3,5 százalékos béremelés lesz. A béremelés jövő szeptemberben folytatódik. Ezen túlmenően további bérigényt nem tudunk teljesíteni - mondta.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

2025-ben hivatalosan teljesítette az 5 százalékos növekedési célt a világ második legnagyobb gazdasága, de a felszín alatt egyre aggasztóbb kép rajzolódik ki. A kínai GDP-bővülés motorja szinte kizárólag az export lett, miközben a fogyasztásbővülés lanyha, a beruházások pedig csökkennek. A rekord külkereskedelmi többlet rövid távon stabilizálja a pályát, de növeli a külső kereslettől való függést és a geopolitikai kockázatoknak is kitettebbé válik a konjunktúra. A GDP-adat így inkább elfedi a strukturális feszültségeket. Az elmúlt két évtizedben többször temették már a kínai „csodát”, de a rendszer rendre alkalmazkodni tudott, kérdés, most ez hogyan történhet meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×