Infostart.hu
eur:
365.14
usd:
327.76
bux:
145550.23
2026. november 11. szerda Márton

Egyelőre nincs szó magyar tanárok "exportálásáról" a bécsi iskolákba

Eddig eredménytelenül lobbizott, de Magyarország bécsi nagykövete továbbra is abban bízik, az osztrák hatóságok előbb-utóbb engedélyezik, hogy a nyugati szomszédunknál dolgozó magyarok gyermekei magyarul is tanulhassanak. Az iskolákban ugyanis egyre több a magyar diák.

A Napi Gazdaság szerint a burgenlandiakon kívül már nemcsak Bécsben, hanem Salzburgban és Grazban is akad olyan általános iskolai osztály, ahol a gyerekek harmada magyar, s egyre többen kerülnek közülük ott középiskolába, illetve egyetemre. Több intézmény előképzést, nyelvoktatást is szervez, ingyen adnak tankönyveket, telente síoktatást.

Bécsben és Burgenlandban dolgozik a legtöbb magyar - mondta az InfoRádiónak Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország bécsi nagykövete, aki 2010 decemberi megbízatása óta a magyar oktatásért lobbizik.

Ez azonban - mint mondta az InfoRádiónak - ez idáig nem sikerült, és a szeptember végi osztrák parlamenti választásig nem is lát rá sok esélyt a nagykövet, aki azonban reméli, hogy az új kabinetnél majd alkuképesebbek lesznek, bár belátja, Ausztriában jóval több török él, mint magyar, így nekik például jobb az érdekérvényesítő képességük.

A diplomata szerint szabad a munkavállalás a pedagógusok számára is, így elvi lehetőség lenne a szervezett magyar nyelvű tanításra, de a tanárok "exportálásának" lehetősége fel sem merült, ebben az ügyben nem is kérték a nagykövetség segítségét.

A Napi Gazdaság szerint azonban akad olyan osztrák iskola, illetve település, amelyik már vállalja a magyar nyelvű tanítók, tanárok foglalkoztatásának anyagi terheit.

Sok esetben a külföldön dolgozó magyarokon múlik, hogy az esetleg velük élő gyermekeik mennyit és mit tanulnak magyarul - mondta az InfoRádiónak Herczog Mária szociológus. A szakember szerint azok a fiatalok, akik ilyen körülmények között kezdik meg felsőoktatási tanulmányaikat, náluk már kevés az esély a hazatérésre.

Herczog Mária szociológus szerint a legtöbb nyugat-európai országban anyanyelvi, kiegészítő oktatást tudnak biztosítani, amennyiben ezt a szülők kérik. Sokszor ezt azonban nem tudják a kint dolgozó magyarok.

Manapság nem ugyanaz a helyzet, mint a világháború vagy 1956 után. Ráadásul jelenleg a mintegy 5-600 ezer kivándorló többsége fiatal. Képzettségtől függően sokan megveszik a magyar tankönyveket, és kint próbálják tanítani a gyerekeiket, akik később itthon osztályozó vizsgát tudnak letenni.

Herczog Mária elmondta még, hogy az itthoni kötődést erősíthetik a magyarországi nyaralások, vagy éppen az, ha a gyerek külföldön olyan osztályban tanul, ahol ő az egyedüli idegen. Utóbbi esetben ezt kirekesztésként élheti meg.

Azonban ha olyan osztályba kerül be, ahol sok a bevándorló, ott felértékelődik a beilleszkedés.

Címlapról ajánljuk
Szoboszlai sorsa: a játékos, a klub, a válogatott és az orvosi stáb kölcsönös bizalma kell most
Pánics Gergely az Arénában

Szoboszlai sorsa: a játékos, a klub, a válogatott és az orvosi stáb kölcsönös bizalma kell most

Csak az utolsó pillanatokban dőlhet el, hogy Szoboszlai Dominik, a Liverpool futballistája pályára léphet-e a magyar labdarúgó-válogatott következő két Nemzetek Ligája-mérkőzésén, erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője. VIlágossá tette: érzékeny az egyensúly a klubok és a válogatottak között a nemzetközi futballban, de a toxikus viszonyok elkerülésével és őszinte kommunikációval meg lehet könnyíteni a játékosok helyzetét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Újabb drágulás jött a csomagrendelésben: megváltoztak a vásárlási szokások Magyarországon

Újabb drágulás jött a csomagrendelésben: megváltoztak a vásárlási szokások Magyarországon

A magyar online vásárlók kétharmada megváltoztatta szokásait, miután júliusban az Európai Unió vámot vezetett be az unión kívülről rendelt, 150 eurónál kisebb értékű csomagokra. Az Ipsos által a DODO megbízásából készített friss kutatás szerint 29 százalékuk teljesen felhagyott az ázsiai webshopok használatával, 33 százalékuk pedig ritkábban rendel onnan. A változás legnagyobb nyertesei a hazai webáruházak, hiszen a válaszadók 29 százaléka már magyar online üzletekben vásárolja meg a korábban Ázsiából rendelt termékeket, további 21 százalék pedig más uniós országok webshopjait választja. A november 1-jétől bevezetett, tételsoronként 2 eurós kezelési díjról a vásárlók 56 százaléka már hallott. A felmérésből az is kiderül, hogy a fogyasztók 63 százaléka csomagautomatából veszi át rendeléseit, és a legtöbben előre kiválasztható kézbesítési időpontot szeretnének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×