Idén a jelzések több mint 80 százaléka valós esemény miatt érkezett a műveletirányítási központokba, jelentősen csökkent a szándékosan megtévesztő jelzések száma, mert 2012 első félévében csaknem hatszáz, míg idén eddig valamivel több mint kétszáz ilyen jelzés futott be a műveletirányító központokba. A szándékosan félrevezető jelzések többsége tűzesetekről szól, balesetekről jóval ritkábban tesznek bejelentést.

Az OKF emlékeztet arra, hogy téves az a jelzés is, amikor a bejelentő hibásan értékeli a körülményeket, a látottakat - ilyenkor azonban egyértelmű, hogy a bejelentőnek nem a tűzoltóság megtévesztése a célja, így nem indul szabálysértési eljárás.

A legkevesebb szándékosan megtévesztő jelzést Bács-Kiskun, Csongrád és Nógrád megyében adják, a legtöbbet pedig Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az elmúlt félévben ilyen jelzések miatt a hatóság 85 esetben tett feljelentést, további nyolc alkalommal pedig a vonulási költségek megtérítését is kezdeményezte a katasztrófavédelem.

Szabálysértést eddig az követett el, aki a hatóságnál vagy a közfeladatot ellátó szervnél valótlan bejelentést tett veszélyhelyzetről, és ez alapján a közfeladatot ellátó szerv a helyszínre vonult. A szabálysértési törvény szeptember 1-jétől megváltozik, a módosítás hatályba lépése után az is szabálysértésnek minősül majd, ha valaki indokolatlanul felhívja a segélyhívó számot. Mindkét szabálysértés pénzbírsággal sújtható, amelynek összege ötezertől akár százötvenezer forintig is terjedhet, sőt a valótlan bejelentést a bíróság elzárással is büntetheti.

A tűzvédelmi törvény értelmében a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére köteles az, aki a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta, vagy szándékosan megtévesztő jelzést adott tűzesetről, balesetről - írta Hajdu Márton.