Hiller István volt oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: az egyetemek és főiskolák a tavalyinál nyolcezerrel kevesebb diákot vettek fel, így 80 136 helyett szeptemberben 72 159 elsőéves kezdheti meg felsőfokú tanulmányait.

Az önköltséges képzésre felvett hallgatók száma egy év alatt 37 százalékkal csökkent - tette hozzá, ezt azzal magyarázva, hogy sokan nem tudják kifizetni a tandíjat, akik pedig mégis, azok egy része inkább külföldre megy.

Az MSZP ezért a 2015-ben kezdődő tanévtől megszüntetné az önköltséges képzési formát. Egyidejűleg a színvonalemelés érdekében 240-ről 260-ra emelné a bekerüléshez szükséges minimumponthatárt. Aki eléri a kellő felvételi pontszámot, az első évben tandíjmentesen tanulhatna, majd a következő évtől az intézmények határozhatnák meg a bentmaradási követelményeket. "Azoktól, akik nem bírják vagy nem akarják állni az egyetemi versenyt, az intézmény saját szabályai szerint elköszön. Ez évszázadok óta így van" - fejtette ki.

Magyarázatul hozzáfűzte: az állam mindenkinek, aki teljesíti a felvételi követelményeket, biztosítaná a tandíjmentességet, majd a diákoknak kellene megtartaniuk.

További elképzeléseikről közölte: visszaadnák a felsőoktatásból 2010 óta kivont 63 milliárd forintot, de nem mechanikusan, hanem minőségi szempontok alapján. Emellett erősítenék az egyetemi autonómiát, folytatnák a kutatóegyetemi projektet és ösztönöznék a nyelvtanulást, így visszaállítanák a 2010-ben "azóta is teljesen ismeretlen okból, ostobaságból" megszüntetett nulladik évfolyamos nyelvi képzéseket.

A volt miniszter a felvételi eljárást értékelve azt mondta: két év alatt 46 ezerrel csökkent a felvételizők száma, amit demográfiai okokkal nem lehet magyarázni. Szerinte a háttérben az áll, hogy egyre több fiatal megy külföldre. A kormány felsőoktatás-politikája és a menetközben is többször módosított felvételi rendszer mára az elvándorlás egyik fő okává vált - jelentette ki.

Az MSZP-s képviselő beszélt arról is, hogy az oktatási kormányzat stratégiai tervei nem teljesültek. A gazdasági területekre a tavalyinál kevesebb, a műszaki, a természettudományos és az informatikai képzésekre több jelentkezőt akartak felvenni, ezzel szemben gazdasági képzésekre 13 százalékkal több hallgatót vettek fel, műszakiakra viszont 11, a természettudományos szakokra pedig 22 százalékkal kevesebbet. Csökkent az informatikai, valamint az orvosi és egészségtudományi képzésre bekerülők száma is, miközben pedagógusképzésre 20 százalékkal több diákot vettek fel - mondta.