A Népszabadságból kiderül: októbertől tízszázalékos lakossági áram-, gáz- és távhőár-csökkenésre számít a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke. Dorkota Lajos megjegyezte, hogy még folynak a számítások ezzel kapcsolatban. A lapnak a megkeresett energiaszolgáltatók nem nyilatkoztak, mondván, nem tudni, miként oszlanak meg majd a terhek a szolgáltatók között.

A Magyar Nemzet az Átlátszó Oktatás blogra hivatkozva azt írja: az idén 37 milliárd, jövőre 172 milliárd, míg 2015-ben 195 milliárd forint többletkiadást igényel a pedagógusbérek emelése a kormánynak készült előterjesztés szerint. A pedagógus I. fokozatban a kezdőfizetés az idén 185, illetve 203 ezer forintra emelkedhet, egy harminc éve pályán lévő tanár pedig bruttó 263, illetve 288 ezer forintra számíthat.

A Napi Gazdaság cikke szerint az e-útdíj után az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszerét is magyar tulajdonú cégek tervezhetik és valósíthatják meg; az előzetesen becsült összegnél olcsóbban. Az állam így százmilliókat spórol.

A Pénzcentrum.hu cikkében az áll, hogy megyénként mindössze egyetlen postán lehet iskolakezdési utalvánnyal fizetni a tankönyvekért Magyarországon. Sok családnak emiatt több száz kilométert kell majd utaznia, saját költségén.

Az Indexen arról olvashatnak, hogy egyre több független kiadó fedezi fel a magnókazettákban rejlő lehetőségeket. Az előállítása fillérekbe kerül, a webshopokban is olcsóbb, mint a letölthető mp3, a rajongók pedig jobban is szeretik, mert sokkal személyesebb, mint a digitális formátumban megvásárolt zene. A vásárlók szívesen birtokolják a kazettákat, még akkor is, ha nem hallgatják meg; ez utóbbi elé amúgy is akadályt gördít, hogy a legtöbb cég már felhagyott a magnógyártással.