A Szegedi Ítélőtábla volt az első, amely a sajtó és a bíróságok munkáját segítő együttműködési megállapodást kötött országos és helyi médiumokkal - mondta az OBH vezetője.

A táblabíróság csatlakozott a nyitott bíróságok programhoz, és új formai megoldásokat is kidolgozott, például középiskolásoknak színházi előadáson mutatták be, hogyan zajlik egy per. Az ítélőtábla szorosan együttműködik a Szegedi Tudományegyetemmel a jövő jogászgenerációinak képzésében is - tette hozzá Handó Tünde.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a négyszintű bírósági rendszerben - járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria - az ítélőtáblák sokat tehetnek a hatékony és gyors igazságszolgáltatás érdekében.

A politikus szerint a jogorvoslati jog szempontjából Magyarország "szuper jogállam", hiszen a négyszintű bírósági szervezet mellett még egy ötödik jogorvoslati fórumon, az Alkotmánybíróság előtt is meg lehet támadni a bírói ítéletet, ha alapjogi sérelmet vélelmeznek a panaszosok.

Szerinte a kihívás éppen azért komoly, mert összetett rendszerben kell az eljárások gyorsaságát és időszerűségét biztosítani. Ennek egyik eszköze az a néhány hete elfogadott, a büntetőeljárások gyorsítását célzó törvény, amely szeptember 1-jével a Szegedi Ítélőtábla illetékességi területéhez csatolja Jász-Nagykun-Szolnok megyét. Így minden ítélőtábla illetékességi területéhez négy-négy törvényszék tartozik - magyarázta az államtitkár.

A konferencián kiosztott tájékoztató szerint a Szegedi Ítélőtáblán az ítélkezés 2003. július 1-jén kezdődött meg. Tíz év alatt több mint 19 ezer ügyet kapott a táblabíróság, ebből és 18 782-t már lezárt. Büntető ügyszakban 1800 vádlott állt az ítélőtábla előtt, amely 400 esetben tárgyalt emberölési ügyet, és 28 életfogytiglani büntetést szabott ki.