A kormány honlapjára csütörtökön felkerült, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabálytervezet rögzíti: a jövőben nem "régiónként", hanem "egészségügyi térségenként" szerveződik az egészségügyi ellátás. Az egészségügyi térségekben az egészségpolitika kialakításában közreműködő szerv az úgynevezett Térségi Egészségügyi Tanács lesz. A szöveg szerint a tanács feladata: a térségi egészségszervező központ munkájának elősegítése, a területi ellátási kötelezettség megállapításának szakmai támogatása, tanácsadás a területi egészségfejlesztési célok meghatározásához, a térségben működő egészségügyi szolgáltatók hosszú távú fejlesztésének és a fejlesztés prioritásainak véleményezése.

A tervezet emellett arra is kitér, hogy az egyes egészségügyi térségekben úgynevezett térségi egészségfejlesztési programot kell kidolgozni. Ennek tartalmaznia kell egyebek között a térségben élő lakosság számának, korösszetételének, egészségi állapotának várható változását, ehhez az egészségügyi szolgáltatások igényének várható alakulását, a térségi egészségügyi szolgáltatók szakmai jellemzőit, fejlesztési terveit is.

A tervezet az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény módosításában rendelkezik arról is, hogy az egészségügyi szolgáltatók milyen feltételekkel, milyen módon kezdeményezhetik területi ellátási kötelezettségük csökkentését. Ezek elbírálásában a kormány által kijelölt szerv dönt majd. Az egészségügyi szolgáltatók járóbeteg-szakellátási kapacitásait és az azokhoz tartozó ellátási területet 2012. november 30-ig kell megállapítani, az ez alapján keletkező szerződéseket az egészségbiztosítónak jövő év végéig meg kell kötnie.

A tervezetben módosítanák az egészségügyi dolgozók ügyeletére vonatkozó szabályozást is, melynek célja, hogy a munkáltatók számára megteremtse "az eddig ledolgoztatni nem tudott rendes munkaidő-órák ésszerű beosztásának lehetőségét". A szöveg alapján a heti 40 órás teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó számára a rendes munkaidő terhére heti 16 óra egészségügyi ügyeletet az egészségügyi szolgáltató egyoldalúan is elrendelhet. A rendes munkaidőként elszámolt egészségügyi ügyeletet nem ügyeleti díjjal, hanem a személyi alapbérrel (illetménnyel) kell díjazni.

Emellett az ügyeleti díj mértékének megállapítása kapcsán pontosítani kell a jogszabályt - írta a tervezet, kifejtve: rendelkezni kell arról, hogy a felek a kollektív vagy egyéni megállapodásokban a törvényesnél alacsonyabb mértékű ügyeleti díjban ne állapodhassanak meg, vagyis ne köthessenek olyan megállapodást, amely az alkalmazott egészségügyi dolgozóra nézve hátrányos.

A praxisjogra vonatkozó szabályozás megújításáról szóló részben a tervezet azt írja: a praxiskezelő segítené a forgalomképtelen praxisok piacának fellendítését, másrészt lehetőséget adhatna az új belépők számára a praxisjog megszerzésére. Ezek mellett a praxiskezelő javaslata alapján állapítaná meg és alakítaná ki a települési önkormányzat képviselő-testülete az egészségügyi alapellátások körzeteit, több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét. A praxiskezelő feladatait - kormányrendeletben meghatározottak szerint - az Országos Alapellátási Intézet látja majd el - írja a tervezet.

A hatósági ellenőrzésben - a mintavétel mellé - bevezetnék az úgynevezett próbavásárlást is. Mint fogalmaztak: "a próbavásárlás az illegális kereskedelmi tevékenység, a termékek hamisítása, valamint az egyes termékek forgalmazási körülményeinek vizsgálata/feltárása területén válhat fontos bizonyítási eszközzé". A tervezet szerint bevezetésének elsősorban nem a hagyományos forgalmazási csatornákon (nagykereskedelem, kiskereskedelem) keresztül történő értékesítés, hanem a multi-level marketinges, internetes, csomagküldő szolgálaton keresztüli forgalmazás esetében lenne jelentősége, de a hagyományos (bolti) kereskedés ellenőrzésében is segítséget nyújtana, hiszen a keresett termékek gyakran csak kis üzletekben, továbbforgalmazóknál találhatók meg.

Mindezek mellett a tervezet arra is kitér, hogy a jövőben terhességi-gyermekágyi segélyre nem csupán szülő nő, illetve a csecsemőt örökbe fogadni szándékozó nő lenne jogosult, hanem amennyiben a szülő nő egészségi állapota miatt a gyermekét nem tudja gondozni, vagy meghal, akkor a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, a gyám, vagy az örökbefogadó férfi is jogosulttá válhat terhességi-gyermekágyi segélyre.

A kormány oldalára felkerült jogszabálytervezet véleményezési határideje jövő hétfő.