A határon kívüli állampolgárok parlamenti képviseletéről és a külföldi szavazásról pénteken, Budapesten tartott nemzetközi konferencián a politikus kifejtette: a külföldön élők szavazati jogát az EU 27 tagállama közül 24 szabályozza, a megoldások pedig szerteágazóak. Ugyanakkor a legtöbb ország ezt a kérdést nem kapcsolja össze a határokon belül élő kisebbségek szavazati jogával.

Áder János a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Egyetem által szervezett eseményen a külföldi szavazatleadással kapcsolatban kiemelte: a Fidesz javaslata alapján a személyes voksolás mellett lehetőség lenne a szavazásra levél útján is, ugyanakkor az elektronikus voksolás lehetőségét elvetették, mivel - mint mondta - az országok ezt a módszert általában csak kísérleti jelleggel alkalmazzák, mert még sok a hiba a rendszerben.

Hangsúlyozta, hogy a külföldön élő magyarok csak az országos listára szavazhatnának a Fidesz tervei alapján.

Mint felidézte, a Velencei Bizottságnak - az Európa Tanács mellett működő, alkotmányozási kérdésekben tanácsadóként tevékenykedő szakértői testületnek - a kérdésről készített jelentésében a mobilitás miatt "pozitív megközelítést" javasol az országoknak a külföldön élők szavazati jogának szabályozásában.

A határokon belül élő kisebbségek szavazati jogáról elmondta, hogy a 13 Magyarországon bejegyzett kisebbség listaállítását kedvezményekkel segítené a Fidesz javaslata, így például az ötszázalékos parlamenti küszöb rájuk nem vonatkozna. Ha mégsem sikerül mandátumot szerezni, egy "kisebbségi szószóló" képviselné a közösséget, aki "a szavazati jogon kívül minden más jogosítvánnyal rendelkezne" a parlamentben - ismertette pártja álláspontját.

Áder János arról is beszámolt, hogy a javaslat szerint a kisebbségek esetében a szavazópolgároknak nyilatkozniuk kell arról, ha a kisebbségi és nem pártlistára kívánnak voksolni. "Ez elkerülhetővé tesz mindenfajta visszaélést" - fűzte hozzá.

Az EP-képviselő a magyar választójogi rendszer tervezett módosításával kapcsolatban úgy fogalmazott, a jövőben is két szavazata lenne a szavazópolgároknak, megmaradnak a "komolysági szűrők", vagyis a parlamenti küszöb és az ajánlószelvények rendszere, amelyekre a politikus szerint az ország kormányozhatósága miatt van szükség. Nem változna tehát a rendszer lényege - mutatott rá. Ugyanakkor a parlamenti képviselők száma 386-ról 200-ra csökkenne.

Varga Attila (RMDSZ), a román parlament képviselője elmondta: Romániában nincs nagy múltja a külföldön élők szavazati jogának, nincs letisztult törvényi háttere a kérdésnek, de a jogalkotás nagyon dinamikus, jelenleg is alakuló folyamat. A szabályozás "kísérleti fázisban van", még idő kell ahhoz, hogy kikristályosodjon, melyik módszer a leghatékonyabb.

A politikus, aki egyúttal a Sapientia Egyetem docense is, közölte: Romániában egy külön választókerületet hoztak létre a külföldön élőknek, ebben négy képviselőházi és két szenátusi mandátum sorsa dől el. A külföldön élők csak személyesen voksolhatnak, ami részben az oka lehet az alacsony részvételi aránynak. Hozzátette, hogy a legutóbbi választáson mindössze 23.560 szavazatot adtak le külföldön a képviselőházi jelöltekre.