Infostart.hu
eur:
353.8
usd:
309.27
bux:
143587.15
2026. július 7. kedd Apollónia

Réthelyi Miklós: a GDP több mint egy százalékát kell a tudományra költeni

A bruttó hazai termék, a GDP több mint egy százalékát kell a tudományra költeni a jövőben, a gazdaságot pedig minél jobban képzett emberekre kell építeni - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrásokért felelős miniszter Budapesten.

A Kutató- és kiváló egyetemek Magyarországon című konferencián a tárca vezetője rámutatott: a mostani kormány nehéz helyzetet örökölt, első akciótervének 29 pontja viszont garancia arra, hogy "a válsággal küszködő országok között összeszorított fogakkal ugyan, de előre nézhetünk" az oktatás, a kutatás és az innováció területén is.

Megemlítette, hogy a kutató- és kiváló egyetemek felelőssége, hogy "jól használható ismereteket és a nemzeti kultúra alapjait adják át", egyúttal azt a kívánalmát is kifejezésre juttatta, hogy "a felsőoktatásban ne kelljen korrepetálni a hallgatókat" azokból a tananyagokból, amiket már korábban meg kellett volna tanulniuk.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke beszédében kiemelte: kiírtak egy pályázatot a kutatóegyetemi címre, ezen maximum 100 pontot lehetett elérni. Ebből az elmúlt időszak tudományos teljesítményéért 85 pontot, az intézmények jövőre vonatkozó programjaira pedig 15 pontot lehetett elérni. Minimum 70 pontot kellett szerezni ahhoz, hogy ezt címet elnyerjék, s az MTA elnöke által vezetett 5 tagú zsűri adta a pontszámokat.

Kitért arra, hogy a cím odaítélésében szempont volt a doktori képzés és a publikációs tevékenység intenzitása, a tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott szakemberek száma, illetve súlyoztak a tudományos fokozatok között is. A doktori iskolák, valamint az egyetemi dolgozók publikációinak, hivatkozásainak száma alapján 4-5 egyetem emelkedik ki a többi közül.

Megfogalmazta azt az elvárását, hogy a kutatóegyetemek támogatását a későbbiekben növelni kell, illetve azt, hogy több egyetemen kellene növelni a kutatócsoportok számát.

Hudecz Ferenc, az ELTE rektora köszöntő beszédében rámutatott: "a tudás és a minőségi felsőoktatás jelentőségét mutatják a kutató- és kiváló egyetemek", emellett azonban az intézményi jellegzetességeket érvényesíteni kell.

A kutatóegyetemeken nemzetközileg elismert tudományos kutatások folynak, melynek eredményeként "a tudás a gyakorlatban felhasználható lesz, és ez segíti a gazdaság teljesítményének fejlesztését".

Utalt arra: az öt kutatóegyetem létre kívánja hozni a kutatóegyetemek együttműködését, "hogy megbízható partnerek legyenek a tudás szolgálatában".

Beszélt arról is, hogy a felsőoktatásban elhibázott a hallgatói létszám alapján való finanszírozás, ezért ki kell alakítani a minőségi alapú költségvetési támogatást. Ennek kivitelezése érdekében azonban a képzés minőségét folyamatosan ellenőrizni kell.

Kutatóegyetem címmel rendelkezik a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Kiváló egyetemi címet kapott a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pannon Egyetem.

A címeket április 16-án adta át a Parlamentben Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök, Hiller István akkori oktatási és kulturális miniszter és Pálinkás József.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Megfelel-e a jogállamiság követelményeinek - Sulyok Tamás dokumentuma nyilvánosságra került

Közzétette a köztársasági elnök a Velencei Bizottságnak küldött beadványát hétfőn. A Sándor-palota a honlapján olvasható 22 oldalas angol nyelvű dokumentumban Sulyok Tamás azt kéri a testülettől, hogy mondja ki: összhangban áll-e az európai alkotmányos normákkal az a tervezett alkotmánymódosítás, amely idő előtt megszüntetné a köztársasági elnök megbízatását és jogszerű-e egy olyan alkotmánymódosítás, amely kifejezetten az ő megbízatásának megszüntetésére irányul.
Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

A felvételek tanúsága szerint Ukrajna hatalmas távolságban csapott le, ráadásul egy olyan üzemre, ami az országon belül a legnagyobbnak számít a maga kategóriájában. Az omszki kőolaj-finomító évente mintegy 22 millió tonna nyersanyag feldolgozására képes – közölte az RBK. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszország elleni háború döntő szakasza a szárazföldről és a tengerről a légtérbe tevődött át, és a levegőben zajló küzdelem fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. A Financial Times gazdasági napilapnak adott interjújában – amelyre néhány órával egy Kijev elleni súlyos orosz légicsapás után került sor – az államfő kifejtette, hogy országa már megakadályozta Oroszország szárazföldi győzelmét, és az orosz flottát is kiszorította a Fekete-tenger nyugati medencéjének nagy részéről. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×