Magyar Péter hétfő hajnalban Törökországba utazott a NATO csúcstalálkozójára, így nem az ő napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés ülése, hanem Vitézy Dávidéval.

A közlekedési és beruházási tárca vezetője elmondta, az elmúlt 35 év legnagyobb egy összegben Magyarországnak a közszolgáltatásaink fejlesztésére kapott forrásának számítanak a most szóban forgó uniós pénzek, amelyeket a Tisza-kormány megpróbál a feltételek teljesítésével rohamléptekben hazahozni. Összességében 16,4 milliárd euróról, mintegy 6000 milliárd forintról van szó.

Kijelentette: az Európai Bizottsággal a tárgyalásokat lezárták, a helyreállítási terv szövege végleges, a kritériumként szabott szupermérföldkövek, feltételek ügyében is mindenben megállapodtak. A végleges döntést e hét pénteken hozzák meg a tagállamok pénzügyminisztereinek ülésén.

„Minden jel arra mutat, hogy ez pozitív döntés lesz, ha így lesz, akkor elmondható, hogy az uniós pénzeket hazahoztuk” – jelentette ki Vitézy Dávid.

Ezután arról beszélt, hogy bár éveken át azt hangoztatták az előző kományból, hogy lehetetlen a magyar érdekek sérelme nélkül hozzájutni ezekhez a forrásokhoz, ez nincs így. Ennek alátámasztására öt olyan „hazug állítást” sorolt fel, amivel szerinte megtévesztették a magyarokat.

1. Ukrajna

Az ukrajnai háború elviszi a pénzt: Orbán Viktor volt miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy a magyarok pénze Ukrajnában van, de ez nem így volt, a korrupció miatt fagyasztották be, ott várt Brüsszelben.

Ukrajna gyorsított csatlakozása lesz a feltétel: ez sem volt igaz, mondta Vitézy Dávid, hozzátéve, hogy Magyar Péter miniszterelnök azóta is hangsúlyozza, hogy Budapest nem támogatja ezt a gyorsított csatlakozást, illetve az uniós pénzekről szóló megállapodásban szövegében sem szerepel Ukrajna.

2. Migráció

Be kell engedni a migránsokat az uniós pénzért cserébe: azért nem igaz, mert ugyanazok a jogszabályok érvényesek most is, mint fél éve.

3. Megcsinálták volna

A Fidesz is hazahozta volna a pénzeket, ha megnyeri a választást: azért sem igaz, mert hagyták veszni a pénzeket az elmúlt években is:

• 2024 végén 1 milliárd euró (akkori árfolyamon 400 milliárd forint)
• 2025 végén 1,1 milliárd euró (kb 430-440 milliárd forint) veszett el végleg.

Városi és elővárosi közlekedésre, környezet és természetvédelemre, árvízvédelemre, megújuló energiákra, vidékfejlesztésre és kórházfejlesztésre nem jutott emiatt több száz milliárd forint.

A helyreállítási tervből mindössze 24 százaléknyi projekt indult el. "Ha önök abban hittek, hogy hazahozzák az uniós pénzeket, ha megnyerik a választást, akkor miért nem indították el a többi beruházást? Idén augusztusig lehet ezeket a pénzeket felhasználni" - szegezte a kérdést a Fidesz-KDNP-s ellenzéknek a közlekedési és beruházási miniszter.

A helyreállítási pénz körülbelül 90 százalékát tudja hazahozni a Tisza-kormány is, nekik kellett új beruházásokat kitalálni és letárgyalni.

„Pontosan tudták, hogy ha nem változtatnak például a magyar korrupciós pénzeken, akkor az uniós pénzek nem fognak hazajönni, és minden jel arra mutat, hogy erre is készültek” – fogalmazott.

4. Nem is kell annyira az a pénz

Az uniós pénzekre valójában nincs is szükség: itt Orbán Viktornak a kaposvári háborúellenes gyűlésén elhangzott mondatát idézte: „Aki azt hiszi, hogy az uniós pénzek bármit is megoldanak ebben az országban, az nem ismeri a valóságot. Uniós pénzek nélkül is meglennénk”.

De Vitézy Dávid szerint aki ezt mondja, az tényleg elhitte, hogy „már csak határon túli kastélyokra, kacsalábon forgó minisztériumi épületekre, autópálya-koncessziókra és űrprogramra van szükség Magyarországon, de kórházfelújításra, vasútfejlesztésre, oktatási beruházásokra nincs. De az uniós pénzek ez utóbbiakra vannak”. Ráadásul a költségvetés helyzete is azt mutatja, hogy kellenek ezek a források, tette hozzá:

uniós pénzek nélkül a hiány 8 százalék fölött lenne,

ezekkel lehetett csak leszorítani 7 százalék alá.

5. Szuverenitás

Valójában a szuverenitásról és nem a korrupcióról kell lemondani: vagyonnyilatkozati rendszer átalakítása például követelmény volt, de kinek fájt ez? Vagy hogy az Integritás Hatóság vizsgálhasson uniós közbeszerzéseket. Ez miért volt baj? A magántőkealapokat átláthatóvá kell tenni. Kinek van ezekben vagyona? Kevesebb nemzetbiztonsági kivétel a közbeszerzéseken - azért zavarta a kormányt, mert milliárdokért vettek irodaházat túlárazva, kivételezve? Vagy hogy az állami vagyon ne legyen kiszervezve a kekvákba kontrollok nélkül. Azt látjuk, hogy a kekváknál vezetőváltások történnek, a Millenáris kekvát Szentkirályi Alexandra vezeti, a Kék Bolygónál Lázár János volt helyettese, Csepregi Nándor lett az új vezető, aki két hónapja még a Mohácsi Duna-híd előlegemelését írta alá két hónapja, most nagy környezetvédőként hirtelen kekvát vezet.