Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
ukrán drónok
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Brutális drónesőt zúdított Oroszországra Ukrajna

Oroszország hétfőre virradóra 519 ukrán drónt semmisített meg húsz régió és az elcsatolt Krím felett – közölte a moszkvai védelmi minisztérium.

Az ukrán támadások célpontjai között volt a moszkvai régió, ahol az orosz főváros felé tartó 11 drónt semmisítettek meg, valamint az északnyugat-oroszországi Leningrádi terület, ahol a helyi hatóságok szerint 56 drónt tudtak lelőni.

A Jaroszlavli területen, Moszkvától 300 kilométerre északkeletre két ember megsebesült ukrán drónok egy tömeges csapásában, de több mint hetven ilyen eszközt le tudtak lőni – közölte a Telegramon Mihail Jevrajev kormányzó.

Vlagyiszlav Sapsa, a Moszkvától mintegy 190 kilométerre délre fekvő kalugai régió kormányzója arról számolt be, hogy drónok csapódtak be egy ipari létesítménybe a Dzerzsinszkij kerületben, ahol tűz ütött ki.

Ukrán dróntámadásban hétfőn megrongálódott Oroszország két fontos balti-tengeri olajexport-terminálja is: Viszockban és Uszty-Lugában.

Utóbbi Oroszország egyik legnagyobb olajexportkikötője. Ukrajna korábban is támadta, valamint más orosz energetikai célpontokat is annak érdekében, hogy aláássa Moszkva háborús erőfeszítéseit.

Egyes források szerint a balti-tengeri Primorszk és Uszty-Luga kikötőjéből, valamint a fekete-tengeri Novoroszijszk kikötőjéből származó export júniusban naponta összesen csaknem hárommillió hordót ért el, ami szinte rekordnak számít.

A Krím félszigeten fekvő, de közigazgatásilag különálló Szevasztopol városa egy időre áram nélkül maradt ukrán dróntámadás miatt – közölte Mihail Razvozsajev, a megszálló orosz hatóságok helyi vezetője a Max üzenetküldő alkalmazáson.

Szergej Akszjonov, Oroszország által kinevezett krími vezető szerint egy nő életét vesztette Kercsben dróncsapás miatt.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×