Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Matanzas, 2026. március 31.Az orosz bejegyzésû Anatolij Kolodkin olajszállító tartályhajó a kubai Matanzas kikötõjében, az elõtérben riporterek 2026. március 31-én. A hajó humanitárius segélyként 100 ezer tonna nyersolajat szállított a karibi szigetországba.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE

Kubában már tényleg nagy a baj

Összeomlott Kuba országos villamosenergia-hálózata hétfőn, helyi idő szerint a déli órákban - közölte a hálózat üzemeltetője (UNE). Az áramszünet következtében a karibi szigetország mintegy 10 millió lakosa maradt elektromos áram nélkül.

A hétfői teljes hálózatösszeomlás előtt az ország közel kétharmadában már eleve nem volt áramszolgáltatás. Kuba hónapok óta súlyos, órákig, az utóbbi időben pedig már napokig tartó áramkimaradásokkal küzd. A problémák hátterében részben az elöregedett villamosenergia-hálózat, részben pedig az Egyesült Államok olajembargója áll, amely jelentősen visszavetette a szigetország üzemanyag-ellátását.

Az országos áramszünet tovább súlyosbítja a kubaiak helyzetét, akiket már eddig is kimerítettek a folyamatos, váltakozó áramszünetek. Az áramhiány miatt sokan dolgozni vagy aludni sem tudnak a nyári forróságban.

Kuba az évek óta tartó gazdasági válság miatt rendszeresen küzdött az áramellátás fenntartásával. A kommunista vezetésű ország azonban az Egyesült Államok szankciói miatt fokozott nyomás alatt példátlan kihívásokkal szembesül.

Január óta Washington mindössze egy, 100 ezer tonna kőolajat szállító orosz tartályhajó kubai kikötését engedélyezte.

A kőolajtól való függőség csökkentése és az energiaválság enyhítése érdekében a kubai kormány Kína támogatásával a napenergia fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. 2025 és 2026 eleje között 56 napelemes erőművet helyeztek üzembe az országban, amelyek együttesen több mint 1000 megawatt beépített kapacitást biztosítanak. Ez a teljes villamosenergia-termelés mintegy 10 százalékát teszi ki, szemben a 2024 végén mért 3 százalékkal. A hatóságok célja, hogy ez az arány 2026 végére elérje a 15 százalékot.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×