Nyáron, miután többet vagyunk a szabadban, törvényszerűen megnő a kültéri balesetek száma. Érdekes mód viszont manapság nem a „fára mászós, illetve onnan leesős” balesetek a gyakoribbak, hanem a különböző nagy sebességű járművek – főként az elektromos rollerek – miatt bekövetkező balesetek – mondta az InfoRádió Aréna című műsorban Molitorisz Dániel.

Elmondása szerint nagyon sok e-rolleres baleset van, mind a gyermekek, mind a felnőttek között, röviden tehát „küzdenek vele”. Hasonló a helyzet, mint mikor a kerékpár terjedt el, akkor a biciklisérüléseknek volt kiugró a száma; bár szakmailag érdekes, mindazonáltal emberileg nehezebb sérülések történnek, melynek következtében

olyan sérülésekkel, sérüléskombinációkkal találkoznak, amikkel korábban nem, ráadásul nagyon nagy számban

– tette hozzá az ortopéd-traumatológus.

A szakember megítélése szerint az elektromos rollerrel az a legnagyobb probléma, hogy nagyon gyors. Magyarországon még nem létezik szabályozás, bár tervbe van véve, hogy lesz egy KRESZ-módosítás ősztől, de az európai országokkal összevetve nekünk semmilyen szabályozásunk nincsen még – jegyezte meg. „A legnagyobb probléma az az, hogy az a sebesség, amire az e-roller képes, az igazándiból annak az embernek, aki föláll rá, elképzelhetetlen” – fogalmazott, hozzátéve: a különféle szabályozások épp arra törekszenek, hogy ezt egy kicsikét megfoghatóbbá tegyék, olyan korlátokat bevezetve, aminél a sérüléseknek a nagysága valamennyire lejjebb vihető.

Mint arra felhívta a figyelmet, az emberek – sem a gyerekek, sem a felnőttek – nem tudják elképzelni, hogy mit is jelent a 10-25 km/óra, amiben korlátozni akarják az e-rollerek sebességét. 5-6 km/óra az, amivel sétálunk és ennek duplája, a 10 km/óra az, amivel futunk, ha nem vagyunk sportolók; vélhetően a jogalkotó ezzel számolt, mondván, futás közben általában az emberek nem szokták magukat halálos balesetbe sodorni, ha elbotlanak és elesnek – magyarázta Molitorisz Dániel. „Arra még tervezett az emberi test, hogy egy ilyen sebességről – 10-25 km/óra – hirtelen lelassulva nullára, belecsapódva a betonba, ezt túléljük” – fogalmazott, de egyetértett azzal, hogy a 25 km/óra egy balesetnél már sokkal gyorsabb, mint amire „a test tervezve van”.

Hozzátette:

talán 25 km/óránál még megvan az emberben a reakció, a tanult – „kéreg alatti” – mozgásforma, mozgáskoordináció, amit észre sem vesz, csak csinálja, viszont 50 km/óránál már biztosan nincs meg.

Az ember alapvetően nem nagyon tud az arcára esni, mert a keze előbb-utóbb előkerül, hogy megvédje az, viszont az e-rolleres baleseteknél – az esetek alapján – ez nem következik be – folytatta az ortopéd-traumatológus. Egyrészt, mert relatíve magasan van a súlypontunk, és amikor egy e-roller elakad és az ember lerepül róla, akkor a lelassulás nagyon gyors, és az ilyenkor összeadódó sebesség nem tartozik azokhoz a tanult mozgásformákhoz, aminél még tudunk reagálni erre – magyarázta.

Szintén gond, hogy a rollerezők zöme nem visel védőfelszerelést, legalábbis nagyon kevesen használnak ilyet. A védőfelszerelés nem használásából pedig hatványozottan megnő azoknak a baleseteknek a súlyossága, amit elszenvednek. Erre például van egy nemzetközi statisztika, hogy csak a sisakhordás az 88-szor csökkenti azt az esélyt, hogy komoly koponyasérülésünk legyen; megfordítva:

ha nem hordok sisakot, akkor 88-szorosan nagyobb az esélyem arra, hogy súlyos koponyasérülést szenvedjek el

– figyelmeztetett Molitorisz Dániel.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes adás megtekinthető és meghallgatható alább: