Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön, a parlamentnek a gazdasági válság miatt összehívott rendkívüli ülésén vetette fel a legújabb adóreform egyik elemeként a vagyoni típusú adók - a kommunális vagy a telekadó - vagyonadóként történő egységesítését.

Később, az ülés utáni sajtótájékoztatón a kormányfő arra az újságírói kérdésre, hogy a vagyonadóba beletartozna-e az ingatlanadó, azt válaszolta, nem az a kérdés igazából, hogy az ingatlan beletartozik-e, hanem az, hogy igaz-e ez bármi másra. "Tehát nem úgy kell elképzelni a dolgot, hogy maradnak a maiak és a mellé jön egy másik ingatlan-típusú adó. Arról szó nincsen" - fogalmazott.

Borsi László ingatlanszakértő szerint több probléma is van a már többször felvetett ingatlanadó országos bevezetésével. Egyrészt egységesíteni kellene az adóformát, ugyanis vannak települések, ahol már szed az önkormányzat valamilyen ingatlan-típusú adót, máshol azonban nem.

A többi között kérdés, hogy minden ingatlantípusra kivetik-e, tehát cégeket vagy állami szerveket is érint, illetve, hogy négyzetméter vagy értékalapon vetik-e ki.

"Ahhoz, hogy az ingatlanadót bevezessék, minden bizonnyal az érték-alapú ingatlanadózás lenne a legmegbízhatóbb, ehhez viszont ingatlankataszterre lenne szükség, egy olyan adatbázisra, ahol pontosan szerepel minden ingatlannak az értéke, vagy pedig évente fel kéne becsülni ezeket az ingatlanokat. Ilyen adatbázis nem áll rendelkezésre, létrehozásához egy-két év, illetve néhány milliárd forint szükséges" - hangsúlyozta a szakértő.

A terület alapú ingatlanadó Borsi László szerint igazságtalanabb és bonyolultabb szabályozást igényel.Zara László adótanácsadó szerint az ingatlanadóra épülő vagyonadó bevezetésének költségvetésbeli hatását leghamarabb 2011-ben lehetne érzékelni. További kérdés, tette hozzá, hogy milyen kedvezményeket és mentességeket illesztenek a szabályozásba.

"Lesznek olyanok, akikre hiába vetik ki, egyszerűen nem fogják tudni fizetni az adót, mert a jövedelmi helyzetük nem teszi ezt lehetővé. Gondoljunk itt a nyugdíjasok tulajdonában lévő budapesti ingatlanokra, amik lerobbant állapotban vannak. A legalacsonyabb mértékű adót sem biztos, hogy ki tudják fizetni" - figyelmeztetett az adószakértő.

Mindemellett a vagyonadónak a miniszterelnök elképzelései szerinti bevezetése azt feltételezi, hogy a jelenleg az önkormányzatok által az ingatlanok után szedett adók ezután a központi költségvetésbe folynának.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ez lehetetlen helyzetbe hozná az önkormányzatokat. "Ha ezt az adót teljes mértékben elvonnák, az megroggyantaná az önkormányzati szektort, hiszen 3500 milliárdból gazdálkodunk, és még így is, hogy itt vannak ezek az adóbeszedési lehetőségek, a következő esztendőben, különösen az iparűzési adó tekintetében komoly csökkenés várható a recesszió miatt" - hangsúlyozta.

A parlament rendkívüli ülésén bejelentett - a vagyonadó bevezetését is magába foglaló - adó- és szociális reform részleteit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ígérete szerint február 16-án, a Parlament első rendes ülésnapján ismerheti meg a nyilvánosság.

A miniszterelnök az ülés után úgy fogalmazott, hogy a kormány szándéka szerint a változtatások legtöbbje egymás után, fokozatosan, az év közepétől léphet életbe.