Elnöktársa, Morvai Krisztina hozzátette: az idén magyar és nemzetközi segítséggel megfigyelő szolgálatot indítanak, hogy ne fordulhassanak elő a tavalyi ünnep idején történtekhez hasonló események.
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője azt kérte, hogy szüntessék meg az összes, tavaly október 23. után indított eljárást, és kapjanak kártérítést az eljárás alá vontak.
A Civil Jogász Bizottság négy civil történetével illusztrálta a tavaly őszi események rendőrségi kezelésének és az utólagos eljárásoknak problémás voltát. Álláspontjuk szerint a hatóságok elfogultak az áldozatokkal szemben.
Morvai Krisztina két vádlott esetét ismertette. Egy fiatal férfit megvertek, egy nőt nyakon lőttek egy éve a rendőrök.
Mindketten máig testi és lelki sérülésektől szenvednek - idézte fel történetüket a Civil Jogász Bizottság társelnöke.
A másik két ember egyikét, egy 57 kilós nőt négy rendőr bántalmazásával vádolják, egy férfit pedig kődobálással gyanúsítanak.
Morvai Krisztina elmondta: a sérültek peren kívüli egyezségben szeretnének kártérítést kiharcolni a rendőrségtől, hogy megkíméljék az áldozatokat a több éves bírósági procedúrától.
A gyanúsítottak ellen folyó eljárásokat koncepciósnak nevezte, amelyekben sérül az ártatlanság vélelme.
A hatóságok ugyanis a terhelteket kötelezik, hogy bizonyítsák ártatlanságukat, szemben az alkotmányos alapjogra, ami a vádló bizonyítási kényszerét írja elő.
Morvai Krisztina közölte: azt várják, hogy a legfőbb ügyész ismét áttekintse ezeket az ügyeket.
A gyanúsítottak védelmét vállaló Nemzeti Jogvédő Alapítvány részéről Gaudi Nagy Tamás elmondta: 70 olyan ember képviseletét látták-látják el, akiket indokolatlanul vádoltak, és bár több esetben sikerült elismertetniük ez, kárpótlást még senki nem kapott.
Az ügyvéd szerint a hatósági túlkapások vizsgálatánál a rendőrség és az ügyészség is "enerváltnak" mutatkozik, ám, ha vizsgálja is a felelősséget, megmarad az úgynevezett "kisrendőrök" azonosításánál.
Völgyesi Miklós, a Civil Jogász Bizottság társelnöke ezzel kapcsolatban közölte, hogy miután nyilvánossá vált a Papp-jelentés, amit a tábornok Bene László akkori országos rendőrfőkapitány utasítására készített, megvan a jogalap a magasabb szintű rendőri vezetők név szerinti felelősségre vonásához.