"Most lehetne és kellene a költségvetést alkotmányos korlátok közé szorítani. Erre, és a szabályok betartását kikényszerítő szerv felállítására most mind kormány-, mind pedig ellenzéki oldalról van hajlandóság. A születőben lévő, törékeny konszenzust szeretném támogatni és megerősíteni azzal, hogy még ebben a hónapban tárgyalásra hívom a parlamenti pártokat a Sándor-palotába. (...) A szabályozott költségvetés az ország jövője szempontjából alapvető kitörési pont a túlköltekezés és megszorítás ciklusaiból" - fogalmaz a köztársasági elnök.

Sólyom László az állam szerepéről szóló vitával kapcsolatban úgy foglalt állást: nem ért egyet azzal, hogy olcsó, kisebb állam kell, és majd a piac mindent megold.

Úgy vélte, erős gazdasághoz erős állam kell, amely képes megfelelő szabályokról és infrastruktúráról gondoskodni.

Mint mondta, az állam és a gazdaság együtt növekedett a kiegyezés utáni nagy fellendülés idején is.

"Ma pedig, a globalizált gazdaság korában nem az állam nagysága, azaz a létszám, hanem a minőség, vagyis a központi erő, a szakképzettség és a korrupciómentesség a döntő" - fogalmazott.

A schengeni csatlakozásról Sólyom László azt mondta: ez óriási esélyt és könnyebbséget jelent a kapcsolatok építésében a Magyarországon kívüli nemzetrészekkel.

Közölte: két hét múlva - kezdeményezésére - találkozik a szerb és a horvát elnökkel a Kopácsi Réten - amely a Duna-Dráva Nemzeti Park folytatása szerb és horvát területen -, ahol felveti majd a kettős állampolgárság kérdését.

"Keményebb diónak" nevezte az államfő Ukrajnát, ahol az ukrán alkotmány nem teszi lehetővé a kettős állampolgárságot, a vízummentesség pedig ellentétes az EU szabályaival.

Ez utóbbi miatt - mint mondta - Brüsszelben kell elérnünk könnyítéseket. Hozzátette: a fizikai határátlépés megkönnyítése magyar feladat, amelyről Juscsenko elnökkel is fog tárgyalni.

Sólyom László a schengeni csatlakozás kapcsán a magyar nemzetpolitikáról azt mondta: "részeredmények vannak, de itt is hiányolom a hosszú távú terveket, a világos stratégiát. (...) Mindemellett orvosolni kell azt a mély sebet, amit a népszavazás okozott. Gyakori látogatásaimmal szeretném érzékeltetni, hogy az anyaország nem fordított hátat a magyar nemzet határon kívül élő tagjainak".

Sólyom László környezetvédelmi elkötelezettsége kapcsán beszélt arról, hogy novemberben a Magyar Tudományos Akadémia rendez egy jelentős nemzetközi tudományos fórumot, amelynek plenáris ülésén a meghívott államfők, az úgynevezett "zöld elnökök" a jövő nemzedékek iránti felelősségről beszélgetnek.

Arra a megjegyzésre, számított-e arra, hogy elnökként olyan krízishelyzetek lesznek Magyarországon, mint amilyen tavaly ősszel volt, Sólyom László azt mondta: bár igyekezett felkészülni minden helyzetre, az elmúlt két év hozott számára nem várt tanulságokat is.

Úgy vélte, a mai közéletben az elnökre gyakran tisztázó szerep hárul, különösen, amikor alapelveket és alapintézményeket kell megerősíteni, mert veszélybe kerültek.

"Így rá kellett mutatni, hogy a politikai célszerűségnek határt szabnak a demokrácia morális alapjai; vagy hogy nem lehet kérdésessé tenni a rendszerváltást, továbbá, hogy mi is az új rendszer eszmei alapja. De nem kevésbé volt fontos erről a helyről tisztázni az alapvető szabadságjogok - például a gyülekezési szabadság - sérthetetlenségét" - fogalmazott.