Rövid Csaba a Szegedi Városi Bíróságon azt mondta: nem bizonyítható kétséget kizáróan a két orvos bűnössége a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vádjában, ezért az ügyész a harmad- és negyedrendű vádlottak felmentését javasolta.
A szegedi városi kórházból 2004. július 3-án egy 80 éves férfi helyett egy vele azonos korú másik beteget küldtek koponyaműtétre a Szegedi Tudományegyetem idegsebészeti klinikájára.
Az idős ember az operáció után néhány nappal elhunyt. A másik beteget több órával később szintén megműtötték, ő - a vizsgálatok szerint a betegcserétől függetlenül - szeptember végén halt meg.
Az ügyészség korábbi álláspontja szerint a harmad- és negyedrendű vádlott késve vizsgálta meg a szeptemberben elhunyt beteget, nem hívott hozzá neurológiai szakorvost, és a CT-vizsgálatot is már csak akkor végezték el, amikor kiderült a betegcsere, ezzel pedig veszélyeztették a férfi egészségét és életét.
Kerülték a vezéráldozatot?
Az elsőrendű vádlott beteghordó ügyvédje az InfoRádiónak elmondta: fellebbezett az ítélet ellen a tényállás téves megállapítása és a büntetés kiszabása miatt, a felmentés érdekében.
Ábrahám László hozzátette: meggyőződése, hogy egy jogállamban csak az írott szabályokba ütköző magatartás miatt lehet büntetést kiszabni, márpedig "a kórház beteghordójának, a legkisebb emberének nem voltak foglalkozási szabályai."
A bíróság azzal indokolta az ítéletet, hogy az elsőrendű vádlott íratlan szabály, szokásjog ellen vétett, nem kellő odafigyeléssel foglalkozott a beteggel.
Az ügyvéd kijelentette: az íratlan szabály nem jogi kategória, Magyarországon eddig csupán írott jogszabályokba ütköző magatartás miatt lehetett büntetést kiszabni.
Ábrahám László elmondta: a kórház felelőssége a perben fel sem merült, olyannyira, hogy "az intézmény megbízott igazgatója úgy nyilatkozott az egyik tárgyaláson, hogy ebben az esetben tábornokokat nem fogunk feláldozni".
Kiderült, mennyi van még az autóban, ha kigyullad az üzemanyagjelző lámpa