Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.28
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Nem Magyarország a külföldi dolgozók álma

Minden évben csökken a külföldieknek kiadott munkavállalási engedélyek száma 2004 óta - áll a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal összesítésében. A legtöbb külföldi a szomszédos országok magyarlakta területeiről érkezik Magyarországra, utánuk a kínaiak következnek.

Nem Magyarország a külföldi munkavállalók álma, mivel a munkaügyi miniszter döntése szerint idén egyidejűleg legfeljebb 83 ezer külföldi dolgozhat az országban. Ehhez képest tavaly csak 54 721 ilyen engedélyt adtak ki, majdnem ugyanannyit, mint 2005-ben, és kevesebbet, mint egy évvel korábban.

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal összesítéséből az is kiderül, hogy 2004 előtt még minden évben tízezerrel nőtt azoknak a külföldieknek a száma, akik munkavállalási engedélyt kaptak Magyarországon.

A külföldi alatt természetesen zömében magyarajkúakat kell érteni: több mint 30 ezren közülük erdélyiek, majdnem tízezren kárpátaljaiak, kétezren pedig vajdaságiak. Utánuk következnek a kínaiak, akik közül 2006-ban 1470-en kaptak munkavállalási engedélyt. Sokkal kevesebben, de vannak mongol, japán, német, osztrák, francia, amerikai és vietnami vendégmunkások is.

Túlnyomó részük állandó munkát kapott; az összes kiadott engedélyből csak mintegy kétezer szólt mezőgazdasági szezonmunkára. A legtöbben a közép-magyarországi régióban dolgoznak.

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országból érkezők száma 16 ezer, nekik csak regisztráltatni kellett magukat. Õk szinte kizárólag szlovák állampolgárok, és a Közép-Dunántúlon dolgoznak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×