A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főmunkatársa, a könyv egyik szerkesztője az InfoRádióban elmondta: az 1956-os magyar forradalom a második világháború utáni korszak egyik legnagyobb médiaeseménye volt, a kortársak sok információhoz jutottak az újságokból és a rádióból.

Érdekes megnézni, hogy ezek az információk mennyire fedik a valóságot, és azokat a tényeket, amelyeket már megismerhetünk az ENSZ, a NATO és a nagyhatalmak külügyi levéltárai alapján - tette hozzá Kecskés D. Gusztáv.

A szakember közölte: a korabeli olvasók számára nem volt ismert az a tény, hogy a nyugati hatalmak nem terveztek beavatkozást; a kortársak azt gondolták, hogy az ENSZ, illetve a nyugati hatalmak a szuezi válság miatt nem tudtak beavatkozni Magyarországon.

A szuezi kérdés rendezésében azonban egyetértettek a nagyhatalmak, a nyugatiak és Szovjetunió is.

A kétpólusú világrendszer automatizmusai 1945-47-ben már annyira erősek voltak, hogy fel sem merült a Nyugat számára a szovjet érdekszférában való beavatkozás - magyarázta Kecskés D. Gusztáv.

A kötet válogatást tartalmaz a többi között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának fényképarchívumából, valamint olyan statisztikák is megtalálhatók benne, amelyek a forradalom után távozott 200 ezer ember külföldi beilleszkedését mutatják be.