Az eddigi legmagasabb vízállás 1838. március 15-én volt, akkor 929 centiméterig emelkedett a Duna szintje - mondta az InfoRádiónak Fejér László, a Vízügyi Múzeum igazgatója.
A szakember szerint a Wesselényi-féle nagy pesti árvíznek azonban az volt az oka, hogy a Csepel-sziget csúcsánál megakadt a jég, és eltorlaszolva a medret, visszaduzzasztotta a lefelé jövő vizet.
Fejér László hozzátette, hogy ez ma már nem következhet be, mert még az 1870-es években a Soroksári-Duna-ágat lezárták, és az összes jég a promontori ágon vonul le, kiküszöbölve a pesti jégtorlasz kialakulásának lehetőségét.
A Tiszán okozhat árvizet a Duna
Fejér László érdekességként elmondta azt is, hogy a Duna magas vízállása a tiszai árvizeket is befolyásolja azzal, hogy akadályozhatja a tiszai árhullám levonulását.
Az 1879-es nagy szegedi árvizet például részben az okozta, hogy a Duna vízszintje a két folyó találkozásánál a szokásosnál magasabb volt, így visszaduzzasztotta a vizet a Tiszába.
Fejér László szerint a Duna így nemcsak Szegedig, de akár Csongrádig, vagy talán még Szolnokig is képes visszaduzzasztani a Tisza vizét magas vízálláskor, és ez akár még ma is előfordulhat.
Incidens volt a ferihegyi repülőtéren