Infostart.hu
eur:
380.06
usd:
324.91
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési frakcióvezetője, Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, frakcióvezetője, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke, Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke, Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke és Lukácsi Katalin Mária, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alelnöke (b-j) az ellenzéki összefogás hat pártjának vezetői és a tömörülés miniszterelnök-jelöltje által tartott, Putyin ellen, Ukrajna mellett tüntetésen Oroszország budapesti nagykövetsége előtt 2022. február 24-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Márki-Zay Péter megváltoztatta álláspontját Ukrajna ügyében

Bár korábban Ukraja NATO-tagságát is támogatta, illetve magyar katonák vagy fegyverek Ukrajnába küldését is elképzelhetőnek tartotta, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje mai posztja szerint tartanunk kell magunkat a NATO-állásponthoz.

„A NATO-tag Magyarország igazodva katonai szövetségünk álláspontjához, nem küld csapatokat Ukrajnába. Magyar katonáknak nincs helyük egy kontrollvesztett zsarnok háborújában” – írta Facebook-oldalán Márki-Zay Péter.

Az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje az ATV Egyenes beszéd című műsorában, február 22-én kijelentette: "Ha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk."

A Partizánnak adott február 13-i interjúban a kérdésére, ha kirobban a konfliktus, miniszterelnökként biztosítana-e katonai segítséget, azt felelte: "Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is."

Mint korábban az Infostart megírta, erre írta Török Gábor szintén a Facebookon: "Ilyen helyzetekben egyetlen rossz mondatot mondhat az ellenzék, és azt már – a háborúba küldött magyarokról és fegyverekről beszélve – a háború előtti napokban meg is tette Márki-Zay Péter."

Márki-Zay Péter a csütörtök este a budapesti orosz nagykövetség előtt tartott ellenzéki tüntetésen öt követelést fogalmazott meg a kormány felé, amelyek közül szerinte Orbán Viktor kettőt már teljesített.

A két teljesítés az,

  • amikor agresszornak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és
  • amikor állást foglalt az ország nyugati szövetségi kötelezettségei mellett.

Felszólította a kormányfőt, hogy

  • "fejezze be a hintapolitikát", és Magyarország csatlakozzon az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, a kormány pedig
  • haladéktalanul függessze fel Paks II. engedélyezési eljárását és küldje el az országból az általa "orosz kémbanknak" nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot.
  • Szimbolikus lépésként azt is kérte, hogy a külgazdasági és külügyminiszter adja vissza "az orosz érdekek szolgálatáért" nemrég kapott kitüntetését.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×