eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre

Így lett meg a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többsége

A leadott szavazatok 98,5 százalékának összesítése után a pártok parlamenti mandátumainak száma a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

FIDESZ-KDNP

  • egyéni választókerület: 91
  • országos lista: 42
  • összesen: 133
  • a parlamenti mandátumok aránya: 66,83 százalék.

JOBBIK

  • egyéni választókerület: 1
  • országos lista: 25
  • összesen: 26
  • a parlamenti mandátumok aránya: 13,07 százalék.

MSZP-PÁRBESZÉD

  • egyéni választókerület: 8
  • országos lista: 12
  • összesen: 20
  • a parlamenti mandátumok aránya: 10,05 százalék.

DK

  • egyéni választókerület: 3
  • országos lista: 6
  • összesen: 9
  • a parlamenti mandátumok aránya: 4,52 százalék.

LMP

  • egyéni választókerület: 1
  • országos lista: 7
  • összesen: 8
  • a parlamenti mandátumok aránya: 4,02 százalék.

EGYÜTT

  • egyéni választókerület: 1
  • országos lista: 0
  • összesen: 1
  • a parlamenti mandátumok aránya: 0,50 százalék.

FÜGGETLEN

  • egyéni választókerület: 1
  • országos lista: 0
  • összesen: 1
  • a parlamenti mandátumok aránya: 0,50 százalék.

MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ORSZÁGOS

  • kedvezményes mandátum: 1
  • összesen: 1
  • a parlamenti mandátumok aránya: 0,50 százalék.

Összesen

  • egyéni választókerület: 106
  • országos lista: 92
  • kedvezményes mandátum: 1
  • összesen: 199
  • a parlamenti mandátumok aránya: 100,00 százalék

Részletek a Nemzeti Választási Iroda honlapján.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×