Igenis ellenőrizni fogják az iráni nukleáris létesítményeket – ezzel a megjegyzéssel szállt be a vitába az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. Rafael Mariano Grossi Japánban újságíróknak azt mondta: az amerikai–iráni megállapodás egyértelműen kimondja, hogy az iráni nukleáris tevékenységet a NAÜ felügyeli majd.

A főigazgató szerint ehhez természetesen helyszíni ellenőrzésekre van szükség, amelyekre előbb-utóbb sor kerül. Hozzátette: nem az a lényeg, hogy két nap, egy hét vagy tíz nap múlva kezdődnek-e az ellenőrzések, hanem az, hogy meg fognak történni.

Ez azért fontos, mert az egyezmény egyik kulcseleme az iráni dúsított uránkészletek átalakítása. A tervek szerint Teheránnak „fel kell higítania” a fegyverminőséghez közeli szintre dúsított urán-készletét.

A gond az, hogy az Egyesült Államok és Irán teljesen másképp beszél arról, mi szerepel a megállapodásban.

J. D. Vance alelnök hétfőn azt mondta: Irán már a napokban visszaengedi a NAÜ ellenőreit az országba, Teherán azonban tagadja ezt.

Az iráni külügyminisztérium szóvivője szerint nincs konkrét időpont és konkrét terv az ellenőrzésekről.

Donald Trump elnök eközben még tovább ment: kedden azt írta közösségi oldalán, hogy Irán „teljes mértékben és örökre” beleegyezett a legszigorúbb nukleáris ellenőrzésekbe, ha ez nem lenne így, nem is folytatódhatnának a tárgyalások.

Érdekes ugyanakkor, hogy miközben Vance gyors ellenőrzésekről beszél, Trump már nem siettetné a folyamatot. Az elnök szerint „nem kell kapkodni”, ráérnek.

A bizonytalanság közepette az amerikai Szenátus (a kongresszusi alsóházat követve) megpróbálja megkötni Trump kezét. 50-48 arányban, azaz komoly republikánus támogatással, olyan határozatot fogadott el, amely felszólítja az elnököt, hogy állítsa le az Irán elleni katonai műveleteket.

A döntés viszont jobbára jelképes, mert nem jelenti automatikusan azt, hogy Trumpnak azonnal fel kell hagynia a katonai lépésekkel. Maga az elnök bírálta a törvényhozókat, akik szerinte pont akkor akarnak botot dugni a küllők közé és gyengíteni a tárgyalási pozícióját, amikor Irán „már a padlón van”.

Miközben a vita Washingtonban zajlik, a diplomáciai fronton megkezdte közel-keleti körútját Marco Rubio külügyminiszter. Az amerikai diplomácia vezetője az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Bahrein vezetőivel tárgyal. Rubio célja kettős: egyrészt támogatást szerezni az amerikai–iráni megállapodás végrehajtásához, másrészt rendezni a Hormuzi-szoros körül kialakult vitákat.

A világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalán ugyanis továbbra is feszült a helyzet. Teherán jelezte, hogy nagyobb ellenőrzést akar gyakorolni a szoros felett, miközben Omán is saját szuverenitását hangsúlyozta.

Rubio viszont világossá tette: Washington nem fogad el semmilyen iráni díjat vagy illetéket a nemzetközi hajóforgalom számára.

A külügyminiszter most azt próbálja elérni, hogy az Öböl-menti amerikai szövetségesek egységesen támogassák a megállapodást, és biztosítsák a térség legfontosabb tengeri útvonalának zavartalan működését.