A piaci szereplők kapkodják a fejüket, hogyan reagáljanak az iráni háború és így az energia- és nyersanyag-szállítást befolyásoló hírekre. Donald Trump amerikai elnök öt nappal kitolta a határidőt és csak Húsvét hétfőn kezdené meg az iráni energiahálózat elleni támadásokat – ha Teherán nem hajlandó teljesen megnyitni a hajózás előtt a Hormuzi-szorost.

Közben azt mondja: „nagyon jól haladnak” a béketárgyalások. Kommentátorok szerint inkább üzengetés folyik – Pakisztán külügyminisztere, Isak Dar meg is erősítette, hogy országa, valamint Egyiptom és Törökország vesz ebben részt.

Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter szerint is üzengetnek, ami „se nem párbeszéd, se nem tárgyalás”.

Donald Trump bizakodó megjegyzései ellenére felvetette: 10 ezer katonát küld a térségbe, míg Irán éppenséggel az amerikai bázisok felszámolását és az amerikai 5. Flotta távozását követeli Bahreiből – aminek nyomán Teherán válna az Öböl meghatározó katonai hatalmává.

Az Al-Dzsazíra azt jelentette, hogy Iránban a rendszerellenes lakosok is dühösek Amerikára és Izraelre a folytatódó bombázások a civil áldozatot és „az elárulásuk” miatt. Mások az utcákra vonulva támogatják a rezsimet.

A nyugati média szerint mindeközben a rendszer egyik még életben maradt vezetője, Mohamad Bagher Galibaf parlamenti elnök az, akivel tárgyalni lehet.

Ő ugyanis nemcsak politikus, de a Forradalmi Gárda veteránja. Nála azonban még nagyobb hatalommal bír a háború kezdete óta árnyékban maradt Ahmad Vahidi, a Forradalmi Gárda új parancsnoka – írja a Telegraph.

Más vezetők meggyilkolása miatt ő most az egyik fontos fogaskerék a rendszer és a parancsnoki lánc túlélése szempontjából. Ő volt az, akit a néhai Hamenei ajatollah megbízott a rezsim további militarizálásával és ha a rendszerrel együtt túléli a háborút, akkor egy még szélsőségesebb Iszlám Köztársaság jöhet létre – olvasható a Nukleáris Irán Elleni Összefogás nevű, amerikai székhelyű és a Teheránnal szembeni kemény fellépésért kampányoló szervezet két kutatója által írt elemzésben.

Ahmad Vahidi példa nélküli befolyással bír a fegyveres erők, a hírszerzés és az államgépezet köreiben.

Karrierje a Forradalmi Gárda Hírszerző Ügynökségénél – a rezsim leginkább hithű embereit tömörítő szervezeténél – indult, az 1980-as években. Járt az ajatollah társaságában Észak-Koreában, ahol rakéta- és atomtechnológia beszerzése volt a cél. Ő volt a Kudsz Erő, a Gárda „külföldi terrorszárnyának” nevezett elitegysége első parancsnoka és az első Trump-elnökség idején, amerikai rakétával megölt, hírhedt Kaszem Szolejmani tábornok elődje.

Ahmad Vahidi vezetése alatt robbantotta fel a Gárda 1994-ben Buenos Airesben a hétemeletes zsidó kultúrközpontot, 85 ember halálát okozva és küldött ügynököket Európába a boszniai háború idején. Később helyettes védelmi miniszter lett, kiterjesztette az iráni rakétaprogramot és megerősítette a viszonyt a libanoni Hezbollahhal, Venezuelával és Észak-Koreával. Az államgépezetben közben elkezdte kitakarítani a „polgári” bürokratákat és Gárda-lojalistákat ültetett a helyükre. Emiatt nagyobb hitele van a Forradalmi Gárda és az iráni biztonsági gépezet köreiben, mint a nyugaton emlegetett parlamenti elnöknek – áll az anyagban.