Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács ülésén az uniós versenyképességről, valamint az energiaárakról folytatott vitával kapcsolatban António Costa a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében kijelentette: felül kell vizsgálni a világgazdaságot érintő egyensúlytalanságokat és azoknak az európai iparra gyakorolt hatását.

„Intenzívebbé kell tennünk a párbeszédet nemzetközi partnereinkkel, miközben továbbfejlesztjük kereskedelempolitikai eszköztárunkat, hogy az európai vállalkozások tisztességes feltételek mellett versenyezzenek” – fogalmazott.

A csúcstalálkozó vitáinak részleteit ismerő uniós tisztségviselő tájékoztatása szerint a tagállami vezetők az energiaárakról folytatott megbeszélés során egyetértettek abban, hogy az instabil közel-keleti helyzet jelentős hatással van az olaj- és gázárakra. Ez – mint megjegyezte – közvetlenül érinti a háztartásokat, a vállalkozásokat és az európai gazdaságot. A közelgő tél további nyomást fog gyakorolni az európai gazdaságra, ezért azonnali lépésekre van szükség.

„Az EU hosszú távú célkitűzései változatlanok: az energiaátállás és a stratégiai autonómia, beleértve az energiaforrások diverzifikálásának, valamint a hazai energiaforrások fejlesztésének szükségességét” – fogalmazott.

A tagállami vezetők szerint rövid távú intézkedésekre van szükség az árak hirtelen emelkedéséből eredő közvetlen hatások kezelésére. Ezzel összefüggésben támogatták az Európai Bizottság által az AccelerateEU elnevezésű eszköztárban javasolt intézkedéseket. Az uniós testület javaslatában szerepel egyebek mellett az, hogy a tagállamok indokolt esetben a piaci ár alatt rögzíthetik a lakossági villamosenergia-árakat egy meghatározott fogyasztási szintig, és belekerült az energiaárakat terhelő adó átmeneti csökkentése, a nem energiacélú terhek és hálózati tarifák optimalizálása, valamint ideiglenes adómentességek biztosítása is – emlékeztetett.

Az uniós diplomata tájékoztatott arról is, hogy a tagállami vezetők áttekintették, hogyan áll az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) felülvizsgálata. Az EU célja, hogy a tagállamok a korábban meghatározott 43 százalék helyett 62 százalékkal csökkentsék a károsanyag-kibocsátásukat 2030-ig a 2005-ös szintekhez képest.