Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága érvénytelenítette a Donald Trump által bevezetett átfogó kereskedelmi vámokat. A döntés komoly csapás az amerikai elnökre, aki második hivatali idejének egyik pilléreként tekintett a globális vámintézkedésekre és azok életbe léptetését „a Felszabadulás napjának” nevezte.

A testület kimondta: a Fehér Ház által idézett, 1977-ben elfogadott nemzetbiztonsági törvény – az úgynevezett Nemzetközi Vészhelyzeti Gazdasági Fellépés Törvény (International Emergency Economic Powers Act) – nem ad felhatalmazást az elnöknek vámok kivetésére. A bíróság indoklása szerint, ha a Kongresszus valóban ilyen rendkívüli jogkört kívánt volna adni az elnöknek, azt kifejezetten rögzítette volna a törvényben, ahogyan azt más vámjogszabályok esetében megtette.

Az ügy még november elején került a bíróság elé. A meghallgatáson konzervatív és liberális bírák egyaránt kemény kérdéseket tettek fel arról, hogy Donald Trump milyen jogi alapon hirdette meg a vámokat. Az elnök a döntés előtt komoly következményekkel fenyegetett: közösségi oldalán úgy fogalmazott, ha a Legfelsőbb Bíróság az Egyesült Államok ellen dönt ebben a „nemzetbiztonsági ügyben”, akkor az ország „nagy bajba kerül”.

A 6:3 arányú ítélet különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a bíróság konzervatív többségű. A három különvéleményt megfogalmazó bíró egyike, Brett Kavanaugh attól tart, hogy a döntés rövid távon komoly gyakorlati következményekkel járhat. Szerinte előfordulhat, hogy több milliárd dolláros visszatérítéseket kell kifizetni az importőröknek, ami jelentős terhet róhat az amerikai államkincstárra. Kavanaugh úgy fogalmazott: a visszafizetések lebonyolítása „kaotikus” folyamat lehet.

A vámokat tizenkét amerikai szövetségi állam és számos kisvállalkozás támadta meg a bíróságon, azzal érvelve, hogy az elnök túllépte hatáskörét. Az ügyhöz világszerte több ezer cég csatlakozott, köztük nagyvállalatok is, amelyek már benyújtották kártérítési igényeiket.

A piacok pozitívan reagáltak: a Wall Street vezető indexei enyhe emelkedéssel zártak. A Dow Jones, az S&P 500 és a Nasdaq egyaránt erősödött, több olyan vállalat részvénye is drágult, amely érintett volt a vámintézkedésekben.

Richard Neal demokrata képviselő a döntést „az amerikai nép, a jogállamiság és az Egyesült Államok globális gazdasági tekintélye győzelmeként” értékelte, hangsúlyozva: egyetlen elnök sem ruházhat magára olyan hatáskört, amelyet a törvényhozás nem adott meg neki.

A döntés ugyanakkor nem feltétlenül jelenti a vámháborús politika végét. A héten Trump még arról is beszélt, hogy minden olyan országra, amely üzleti kapcsolatban áll Iránnal, huszonöt százalékos amerikai vámot vetne ki.