„Megtaláljuk a módját” – ez a Trump-kormányzat üzenete, amikor arról van szó, hogy megpróbálja távol tartani piacáról a külföldi termékeket. Az amerikai elnök és környezete a republikánusok által korábban sokat bírált módszert veti be: a jogszabályok fegyverként való alkalmazását.

A mostani „kényszermunka” és „nem fair kereskedelmi gyakorlat” ürügyén bevezetett büntetővámok ugyanis a Washington számára elérhető harmadik jogi lehetőség aktiválását jelentik azután, hogy már kimerítettek két törvényi megoldást.

Donald Trump első módszere a hivatalba lépése utáni „felszabadulás napja” meghirdetése volt, amikor körülbelül 10 és 50 százalék közötti úgynevezett „válaszvámokat” vetett ki a világ országaira. A cél a velük szemben fennálló kisebb vagy nagyobb amerikai kereskedelmi deficit mérséklése volt. Az elnök filozófiája szerint ugyanis, ha egy ország többet szállít Amerikába, mint az Egyesült Államok oda, akkor Amerika a vesztes.

Idén februárban viszont az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága törvényellenesnek mondta ki és hatályon kívül helyezte a válaszvámokat. Trump és csapata ezek után egy további jogi lehetőséggel élve, ideiglenes, 10 százalékos vámokat vezetett be, amelyek pénteken jártak le.

Az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 301-es paragrafusa alapján a „kényszermunka” érvelés lett így a harmadik út, amivel az elnök vissza próbálja építeni az országát – szerinte védő – kereskedelmi falat. Ezzel a módszerrel Washington 10-12,5 százalék közötti vámokat vet ki 60 kereskedelmi partnerre, köztük Kínára és az Európai Unióra.

Utóbbi esetében nehezen védhető az érvelés, hogy az unió területén elnéznék a kényszermunkát; Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azonnal alaptalannak nevezte az indokot.„Ha összehasonlítják a mi munkaügyi törvényeinket az Egyesült Államokéval, akkor nálunk van például fizetett szabadság, jó munkaügyi körülmények, tehát ennek nincs nagyon alapja” – mondta a manilai ASEAN-tanácskozások helyszínén.

A következő lépés az, hogy Brüsszel magyarázatot kér Washingtontól. Kaja Kallas emlékeztetett, hogy az unió betartotta az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi alku feltételeit, ezért „negatív meglepetés, hogy most nem tartják be az alkut”.

Az amerikai érvelés ugyanakkor ügyesen kikerüli, hogy közvetlenül a szankcionált országokat vádolja kényszermunka alkalmazásával. A megfogalmazás szerint a partnerek „nem tesznek eleget, hogy kiiktassák ellátási láncaikból a kényszermunkával létrehozott termékeket”. A vádat több ország is elutasítja.

Az újfajta vámmal sújtott országok közt van Kína – amelynek esetében az ujgur kisebbség elnyomása az érv –, a sok amerikai sportcipőt gyártó Vietnám, ugyanakkor az olyan, szigorú emberi jogi értékrendszert valló partnerek is, mint Svájc, Japán és Dél-Korea, valamint Kanada és Ausztrália. Elemzők szerint a lépés nem jelenti a létező vámok megemelését, miközben sok termék – így az autók, a műtrágya, a repülők és alkatrészeik, az egyes fémek és ritka ásványi anyagok mentességet kaptak.