Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Eirik Kristoffersen, Norways chief of defense, during an interview in Oslo, Norway, on Monday, June 3, 2024. The NATO alliance has a window of two to three years to prepare before Russia has rebuilt the ability to carry out a conventional attack, Kristoffersen said. Photographer: Naina Helén Jåma/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Bloomberg via Getty Images

Norvégia orosz inváziótól tart

Norvégia attól tart, hogy „Oroszország következő célpontja lehet” – erről beszélt egy magas rangú katonai vezetője, miközben a brit haderő pedig növeli jelenlétét az országban és a sarkköri térségben, ahol a NATO márciusban nagyszabású hadgyakorlatra is készül.

A 2015-2020 között futó norvég tévésorozat, a Megszállva még csak a fikció szintjén vetette fel, hogy a nagy szomszéd, azaz Oroszország inváziót indít ellene. Az akkori forgatókönyv alapvetése ma viccesnek tűnhet: Moszkva az Európai Unió megbízásából, az új zöld kormányzat olajstopja miatt hatol be, hogy felújítsa az olajkitermelést.

A norvég védelmi erők főparancsnoka azonban már komolyan figyelmeztet: nem zárható ki egy jövőbeli orosz invázió lehetősége. Eirik Kristoffersen vezérezredes szerint Moszkva akár a szárazföldi területszerzést is megkísérelheti a távoli északi térségben – ahol határos Norvégiával –, elsősorban saját nukleáris kapacitásainak védelme érdekében.

A tábornok úgy fogalmazott:

Oroszország számára a Kola-félszigeten állomásozó atomfegyver-arzenál jelenti az egyetlen olyan erőt, amely továbbra is közvetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államokra.

Bár szerinte Moszkvának nincs klasszikus hódítási célja Norvégiában – ellentétben Ukrajnával vagy egykori szovjet területekkel –, a nukleáris eszközök biztonsága mégis indokot adhat egy beavatkozásra.

A növekvő aggodalmakra reagálva az Egyesült Királyság közölte: a következő három évben megduplázza a Norvégiában állomásozó brit csapatok létszámát. A jelenlegi ezer főről kétezerre emelik a kontingenst. A döntést John Healey brit védelmi miniszter erősítette meg, amikor a sarkkörön belül található Camp Viking támaszponton, a királyi tengerészgyalogos kommandósoknál tett látogatást.

A lépés egy tavaly decemberben aláírt történelmi védelmi megállapodást követ London és Oslo között. Ennek részeként a két ország közösen üzemeltet majd tengeralattjáró-elhárító hadihajókból álló flottát, bővíti a közös sarkköri kiképzést, valamint brit haditechnikai eszközöket telepítenek Norvégia területére, hogy egy esetleges válsághelyzetben gyorsabban reagálhassanak.

Mindeközben a brit vezetésű, többnemzeti Expedíciós Erő is fokozza katonai aktivitását az úgynevezett Magas-Északon. Az idei év egyik kulcseseménye a 2026 szeptemberére tervezett Lion Protector hadgyakorlat, amelyben légi, szárazföldi és haditengerészeti erők egyaránt részt vesznek majd. A művelet célja a kritikus nemzeti infrastruktúra védelmének gyakorlása, valamint a közös parancsnoki és irányítási képességek fejlesztése.

A hadgyakorlat során több száz katona települ Izlandra, a dán öblök térségébe és Norvégiába, miközben a szövetségesek az Északi-sarkvidék, az Atlanti-óceán és az északi tengeri útvonalak biztonságát igyekeznek erősíteni.

A brit fegyveres erők emellett részt vesznek a NATO Arctic Sentry nevű küldetésében is, amelynek részletes katonai tervezése már folyamatban van a brüsszeli NATO-központban.

Emellett ezerötszáz brit tengerészgyalogost márciusban Norvégiába küldenek a NATO nagyszabású Cold Response hadgyakorlatára. A magyarázat szerint a Norvégia, Finnország és Svédország területén zajló műveletek célja az lesz hogy a szövetséges erők felkészüljenek a stratégiai fontosságú fjordok és hegyvidéki térségek védelmére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×