A francia egészségügyi minisztérium 16 pontos népesedéspolitikai és meddőségi akciótervet dolgozott ki. A háttérben komoly demográfiai aggodalmak állnak: hivatalos adatok szerint Franciaországban minden nyolcadik pár küzd meddőséggel, ami mintegy 3,3 millió embert érint.

A levelek azért célozzák meg a fiatalabb generációt hogy „pontos, kiegyensúlyozott és tudományosan megalapozott” információkat adjanak a szexuális és reproduktív egészségről. A tájékoztatás kitér majd a biológiai órára is, hangsúlyozva, hogy bár a termékenység visszaesése eltérő ütemű, nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is érinti.

Azért esett a választás éppen a 29 éves korosztályra, mert Franciaországban a nők ettől az életkortól kezdve orvosi igazolás nélkül is kérhetik petesejtjeik lefagyasztását, amelynek költségét a társadalombiztosítás 29 és 37 éves kor között állja. A kormány abban bízik, hogy az időben érkező információ segíthet elkerülni a későbbi veszteségérzetet.

Stéphanie Rist egészségügyi miniszter szerint a kabinet nem akarja megmondani az embereknek, mikor és hány gyermeket vállaljanak. A cél – fogalmazott – a tudatosság növelése és a rendelkezésre álló lehetőségek ismertetése, különösen egy olyan, 2022-es kormányzati jelentés után, amely széles körű meddőségi problémákat tárt fel.

Miközben idősebb párok már vagyonokat költenek arra, hogy a nő teherbe essen, a program ellenreakciót váltott ki aktivisták és a fiatalabbak körében. A bírálók szerint inkább gazdasági és társadalmi okai vannak a születésszám visszaesésének. Marie-Estelle Dupont pszichológus például úgy véli: hatékonyabb lenne a szülési szabadság 16 hétről 26 hétre emelése, mintsem motiváló leveleket küldeni.

Paul Brunstein-Compard párizsi stand-up humorista szerint sokan anyagi bizonytalanság, lakhatási gondok vagy környezeti aggodalmak miatt halasztják a családalapítást, és többen vállalnának gyermeket, ha stabilabbnak és kiszámíthatóbbnak látnák a jövőt.

Anne-Cécile Mailfert, a Francia Nők Alapítványa elnöke a BBC-nek nyilatkozva arról beszélt: a kormány nem érti a fiatalokat. Szerinte létezik a meddőség problémája, de sok fiatal azért nem vállal vagy vállal kevesebb gyereket, mert drágább, „nehezebb lett az élet”. Szerinte nem prédikálni kell, hanem könnyíteni kell az életkörülményeiken.

Ennek ellentmondani látszik az Inforádióban korábban ismertetett kutatás, hogy az akut demográfiai válság által sújtott Dél-Koreában a különböző anyagi ösztönzők ellenére sem javult a gyerekvállalási kedv.

Mailfert kommentárjában emellett a „nativista jobboldal” szerinte a mainstreambe beszivárgott „nagy lakosságcsere-elméletéhez”, a rasszizmushoz és az anti-feminizmushoz kötötte a kezdeményezést.

A felháborodott reakciók sorában a brit Independent című lap egyik kolumnistája gúnyosan megjegyezte: a nők eddig sem felejthették el a biológiai órára figyelmeztető társadalmi nyomást, így egy hivatalos levél aligha jelent újdonságot. Mindeközben Franciaországban arról is folyik a vita, hogy szállodákból, éttermekből és kempingekből ki lehet tiltani gyerekeket. Egyes politikusok viszont ezt a gyakorlatot akarják betiltani – törvényi úton.

Sarah El Haïry gyermekügyi főbiztos szerint a „gyerekmentes trend” a gyermekekkel szembeni kirekesztés egyik formája.

Egy Franciaországból származó, de ma már az Egyesült Királyságban élő édesanya úgy fogalmazott: bár érti a családbarát szemlélet erősítésének szándékát, önmagában egy tiltás nem oldaná meg a problémát. Szerinte a gyerekek a mindennapi élet részei, és a társadalomnak fel kéne fogni: nem építhet „gyermekmentes, párhuzamos világot”.