Infostart.hu
eur:
355.86
usd:
308.4
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Az Európai Unió és Szlovákia
Nyitókép: Getty Images / Oleksii Liskonih

A szlovákok nagyon bíznak az Európai Unióban

A szlovák lakosság többsége bízik az Európai Unióban – derül ki a legfrissebb Eurobarometer-felmérésből, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra.

Az adatok szerint északi szomszédunknál az emberek 54 százaléka bízik az EU-ban, ami nemcsak az előző, tavaszi méréshez képest jelent javulást, hanem az uniós átlagot is meghaladja, amely jelenleg 48 százalék.

A felmérésből az is kiderül, hogy a szlovákiai lakosság összességében elégedett az életével: a válaszadók 87 százaléka így nyilatkozott. Ez az arány nagyjából megegyezik a korábbi adatokkal, és megfelel az Európai Unió egészére jellemző átlagnak. Az uniós intézmények közül Szlovákiában az Európai Központi Bank élvezi a legnagyobb bizalmat, az emberek csaknem 60 százaléka bízik benne.

Az Európai Bizottság és az Európai Tanács támogatottsága egyaránt 51 százalékos, míg az Európai Parlamentben a lakosság fele bízik.

A hazai intézmények rangsorában messze az egészségügyi és orvosi személyzet áll az élen: tízből több mint hét ember bízik bennük. Magas a hadsereg, a helyi és megyei önkormányzatok, valamint a rendőrség iránti bizalom is. A lista végén azonban a bíróságok, a kormány, a parlament és a politikai pártok találhatók, utóbbiakban mindössze a lakosság ötöde bízik.

A demokrácia működésével kapcsolatban már jóval kritikusabbak a szlovákiai válaszadók. Közel 60 százalékuk elégedetlen azzal, ahogyan az országban működik a demokrácia, és ez az arány az elmúlt hónapokban tovább nőtt. Ezzel szemben az Európai Unió egészében többen vannak az elégedettek, mint az elégedetlenek.

Az Európai Unióval kapcsolatban ugyanakkor több kérdésben is széles az egyetértés Szlovákiában.

A lakosság kilencven százaléka támogatja az uniós polgárok szabad mozgását, vagyis azt, hogy az EU-n belül élni, dolgozni, tanulni vagy vállalkozni lehessen. Több mint nyolcvan százalék áll az egységes euró és a közös gazdasági és versenyképességi stratégiák mögött is. Az EU előtt álló legnagyobb kihívások között a szlovákiai válaszadók leggyakrabban az orosz–ukrán háborút említették. Ezt követi a nemzetközi helyzet alakulása és az energiaellátás kérdése. A következő öt év legfontosabb uniós prioritásai közé az egészségügyet, a biztonságot és a gazdaságot sorolták.

Szlovákia saját problémái közül messze a legégetőbbnek az emelkedő árakat, az inflációt és a megélhetési költségeket tartják az emberek. Sokakat aggaszt az ország gazdasági helyzete és az államadósság is. A média iránti bizalom tekintetében továbbra is a rádió áll az első helyen: a lakosság kétharmada megbízhatónak tartja. A televízió és az írott sajtó szintén viszonylag jó megítélésnek örvend, míg a közösségi hálózatokban mindössze az emberek harmada bízik.

Címlapról ajánljuk
Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.

„Nagyon nagy disznóság történt” – miniszteri válasz az Országgyűlésben

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, egy Pécs melletti fejlesztésről, a TeSzedd! akcióról, a szentendrei HÉV fejlesztéséről, és a tiszaújvárosi CCGT-beruházásról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×