Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
336.98
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Kriptovaluta ábrázolása, Bitcoin.
Nyitókép: Pixabay

19 milliárd dollár kár, egy halott - manipulálták a kripto-árfolyamokat?

Zakatol a kripto-hullámvasút: a múlt heti drámai esés után a Bitcoin ismét a 115 ezer dollár fölé emelkedett, majd ismét 112 ezer alá ment, miközben az Éter is hasonlóan mozgott. Sokak szerint nem volt természetes a helyreállás — az árfolyammozgások mögött ugyanis egyre többen látnak piaci manipulációt és bennfentes kereskedelmet.

Néhány nap alatt fordult a kocka a kriptovaluták világában: a Bitcoin több mint öt százalékos emelkedéssel újra 115 ezer dollár fölé erősödött, az Ethereum pedig tizenegy százalékos ugrással már csak négy százalékkal marad el a múlt heti összeomlás előtti szinttől.

A gyors korrekció első pillantásra a piac ellenálló képességét mutatja, ám elemzők szerint ezúttal többről lehet szó, mint egyszerű ingadozásról, ráadásul a Bitcoin magyar idő szerint ismét 112 ezer dollár alá ment.

A mostani fordulatot egy különösen gyanús kereskedési sorozat előzte meg. Egy névtelen befektető — aki korábban már több százmillió dollárt keresett a Donald Trump amerikai elnök bejelentései nyomán bekövetkezett árfolyameséseken — most ismét nagy tételben fogadott a Bitcoin gyengülésére. A 160 millió dolláros „short” pozíciót mindössze két órával azelőtt nyitotta, hogy Trump vasárnap este a kínai kereskedelmi feszültségek enyhítéséről posztolt volna.

A pozíciót hétfőn tovább növelte, és ezzel újra rekordprofitot zsebelt be.

Az előzmények sem kevésbé figyelemre méltók: a kereskedő néhány nappal korábban 200 millió dollárt nyert azzal, hogy fél órával azelőtt kezdett el shortolni, mielőtt az elnök százszázalékos vámokkal fenyegette volna meg Kínát — ami akkor lavinaszerű összeomlást okozott a piacon. Az időzítés pontossága sokak szerint nem lehetett véletlen.

A 19 millárd dolláros „kripto-vérfürdő” – amely lekörözött minden korábbi összeomlást - legkevesebb egy igazi emberi áldozatot is követelt: Konsztantin Galics, avagy Kosztya Kudo vezető ukrán kripto-befektetőt és influencert szombaton holtan találták Kijev közelében a Lamborghinijében. Mellette egy pisztolyt fedeztek fel, miközben a fiatalember családjának arról beszélt, hogy szorong az anyagi nehézségek miatt.

Joshua de Vos, a CoinDesk elemzője szerint

„az október 10-i nagyméretű pozíciók időzítése és iránya egyértelműen felveti az információs aszimmetria gyanúját”.

Bár közvetlen bizonyíték még nincs, a tranzakciók üteme és mérete szerinte erősen arra utal, hogy nem pusztán piaci elemzés alapján dönthetett a befektető. Ez volt a diplomatikus kommentár – mivel a szaksajtóban már hónapok óta tényként kezelik a piaci manipulációt.

Az Egyesült Államokban a bennfentes kereskedelemért akár húsz év börtön és ötmillió dolláros bírság is kiszabható, ám a kriptopiac laza szabályozottsága miatt nehéz bizonyítani az ilyen tetteket. A decentralizált rendszerek és az anonimitásra épülő platformok szinte teljes büntetlenséget biztosítanak a manipulátoroknak.

A múlt heti esés példátlan volt: az úgynevezett altcoinok tíz perc alatt, hatvan százalékot is veszítettek értékükből. Az árfolyam összeomlását azonnal hatalmas likvidálási hullám követte, amit a szakértők „mesterségesen gerjesztettnek” neveznek. Ráadásul sok befektető nem érte el és nem tudta eladni a pakettjét – így tehetetlenül nézte, ahogy elúszik a pénze.

A Binance, a világ legnagyobb kriptotőzsdéje, később beismerte, hogy „technikai hibák” is súlyosbították a helyzetet, és ígéretet tett, hogy 283 millió dollár értékben kártalanítja a leginkább érintett ügyfeleket – ami töredéke a totális kárnak. A cég vizsgálatot indított az esetleges piaci manipuláció ügyében, de a konkrét felelősök kiléte egyelőre ismeretlen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×