26 °C
A Sotheby’s aukciósház szerint az NWA 16788 jelzésű meteorit egy hatalmas aszteroida-becsapódás következtében vált le a Mars felszínéről, majd mintegy 225 millió kilométert megtéve érkezett a Földre.
A ritka, ezüstös-vörös színekben játszó kődarabot 2023 novemberében találta meg egy – kilétét nem felfedő – meteoritvadász a Szahara északnyugati, Nigerhez tartozó Agadez régiójában, a Chirfa-oázistól 90 kilométerre nyugatra.
‘It belongs to Niger’: US$5.3 million Mars meteorite hit by provenance row.
— Evans (@TrueNorthEvans) August 13, 2025
Sotheby’s insists the rock was exported legally but Niger, where the meteorite was found, is investigating the sale. pic.twitter.com/NldXkZrAA7
A kő tömege 24,67 kilogramm és a tudományos mérések szerint ez a legnagyobb ismert marsi eredetű meteorit, amely valaha Földre került.
Bár nem ez a legnagyobb meteorit az emberiség történetében – a NASA feljegyzései szerint egykor egy 100 tonnánál is nehezebb darab csapódott be Namíbiában –, a Vörös Bolygóról származó kövek rendkívül ritkák: a világ több mint 50 ezer ismert meteoritjából kevesebb mint 400 jött a Marsról. Nem is ez a komplikált kérdés, hanem az, hogyan került Nigerből New York-ba a kő?
Olaszországtól New Yorkig
A Heritage tudományos folyóirat beszámolója szerint a meteoritot először egy „külföldi kereskedő” vásárolta meg, majd egy olaszországi, arezzói magángalériába került. A Firenzei Egyetem ásványtani kutatócsoportja 2024-ben részletes vizsgálatokat végzett rajta, majd a követ rövid ideig Rómában, az Olasz Űrügynökségnél is kiállították.
Idén júliusban a meteorit New Yorkban is bemutatkozott a nagyközönségnek, mielőtt árverésre bocsátották. Az aukción több, mint 5 millió amerikai dollárért – mai árfolyamon mintegy 1,6 milliárd forintért – kelt el, de a vevő és az eladó személyét sem hozták nyilvánosságra. Két kisebb darab Olaszországban maradt további kutatásra.
Over 3lbs. of lustrous botryoidal hematite from Irhoud Mine, Safi Province, Marrakesh-Safi Region, Morocco.
— Geology Tweets (@GeologyTime) August 8, 2024
Photo ? Mineral Insomniac pic.twitter.com/lcTs8tbuo7
Az egész ügy hasonlít ahhoz, mint amikor néhány éve a titkolózó graffiti-művész, Banksy egyik londoni falfestményét 2013-ban kivágták a Turnpike Lane metróállomás közelében lévő „100-forintos bolt” falából és az egy amerikai aukción tűnt fel, 450 ezer fontos kikiáltási áron.
Niger szerint jogtalanul vitték ki
A rekordárat elért eladás után Niger kormánya hivatalos nyomozást rendelt el, „nemzetközi illegális kereskedelem” gyanújával. Abdourahamane Tiani nigeri elnök egyúttal az egész ország területén felfüggesztette a drágakövek, féldrágakövek és meteoritok exportját, hogy biztosítsák ezek nyomon követhetőségét.
A Sotheby’s ezzel szemben azt állítja, hogy az NWA 16788 teljesen szabályosan, a nemzetközi előírásoknak megfelelő dokumentációval hagyta el az afrikai országot, és minden szükséges engedélyt beszereztek.
Jogi szürkezóna az űrkő körül
A kulturális javak nemzetközi kereskedelmét szabályozó UNESCO-egyezmény, amelyet Niger és az Egyesült Államok is aláírt, lehetőséget ad meteoritok kulturális tulajdonként való kezelésére – de a jogi besorolás nem egyértelmű.
A műtárgyakkal foglalkozó amerikai jogász, Patty Gerstenblith szerint Nigernek bizonyítania kellene, hogy a kő az állam tulajdonát képezte, és azt ellopták, mivel a puszta illegális kivitel nem feltétlenül teszi jogellenessé hogy amerikai tulajdonba kerüljön.
Niger 1997-ben fogadott el egy saját kulturális örökségvédelmi törvényt, amelyben szerepelnek az „ásványtani leletek”, de a „meteorit” szót konkrétan nem említik. A hiányos szabályozás miatt jelenleg is vita tárgya, hogy jogsértő volt-e a kő kivitele.
Más országok is küzdenek a meteorit-kereskedelemmel
Niger nincs egyedül, amikor megvezetve érzi magát. Marokkó a világ egyik legnagyobb „meteorit-exportőre”, ahol eddig több mint 1000 darabot találtak, főként a Szahara kietlen részein. A laza szabályozás és a nagy nemzetközi kereslet miatt az országban
évtizedek óta zajlik az úgynevezett „Sivatagi aranyláz”, és hiába vezettek be szigorításokat, a kőzetek többsége ma is külföldre kerül.
Haszna Csennaoui Aoudzsehane professzor, a Casablancai II. Haszán Egyetem geológusa 2011-ben maga gyűjtötte be a Tissint nevű, 7 kilogrammos marsi meteoritot – mára azonban mindössze 30 gramm maradt belőle Marokkóban, a többi múzeumokban és magángyűjteményekben van szerte a világon.
These treasure hunters are combing through the desert in search of space rocks #morocco #meteorite #mars #space pic.twitter.com/7rEOfMH7fi
— China Daily (@ChinaDaily) May 25, 2018
Visszakerülhet-e valaha is?
Paul Sereno amerikai paleontológus, a NigerHeritage (Nigeri Örökség) nevű szervezet alapítója szerint egyértelmű, hogy az ország kulturális örökségének részét képező tárgyat nem lehetett volna kivinni. Szerinte az ügy talán fordulópont lehet a nigeri hatóságok hozzáállásában, és ha valaha nyilvános kiállításra kerül a kő, az adott múzeumnak számolnia kell majd a Niger által nyíltan hangoztatott igénnyel.
