Az indoklás szerint a megnövekedett fenyegetések miatt szükséges a hidegháborút idéző lépés. Ezzel újra taktikai nukleáris képességhez juttatva a brit légierőt – több mint harminc év után először.Keir Starmer a NATO hágai csúcstalálkozóján beszélt erről, ahol szövetségeseivel együtt azt próbálta demonstrálni Donald Trump amerikai elnök felé, hogy Európa képes saját biztonságáról gondoskodni és nem csak Washingtonra támaszkodik.

Trumpot valósággal körülrajongták a résztvevők, élükön Mark Rutte NATO-főtitkárral, aki különösen meleg szavakkal méltatta, hogy rákényszerítette a többieket: költsék a nemzeti GDP 5%-át védelemre. Cserébe Trump megnyugtatta a szövetségeseket: komolyan veszi a NATO alapító nyilatkozat ötödik cikkelyét a közös védelemről.

A brit kormány szerint a nukleáris bombázókról szóló döntés drámai előrelépés a szigetország nukleáris elrettentő erejében.

A brit gépek részei lesznek egy NATO-küldetésnek, amelyben amerikai atomfegyverekkel is rendelkeznek majd – ez éles váltás a korábbi brit gyakorlat után, amely a hidegháború vége óta kizárólag tengeralattjáróról indítható, és brit fejlesztésű robbanófejeket hordozó Trident-rakétákra épült. A hátulütő viszont az, hogy a nukleáris fegyverek használatához a NATO nukleáris tervezőcsoportja, valamint az amerikai elnök és a brit miniszterelnök engedélye szükséges.

„Egy olyan korszakban, ahol a bizonytalanság a normává vált, nem tekinthetjük adottnak a békét” – indokolta a döntést Starmer. „Ezek a kettős képességű F–35-ök új fejezetet nyitnak a Királyi Légierő történetében, és hatékony visszatartó erőt jelentenek majd az Egyesült Királyságot és szövetségeseit fenyegető erőkkel szemben.”

A brit kormány szerint az új gépek nem többletbeszerzést jelentenek, hanem a meglévő flottán belüli diverzifikációt – ami régi vágya volt a légierőnek. A brit haditengerészet szerint viszont mindez repülőgép-hordozó hajókról bevethető változatok rovására történik.

A NATO légi nukleáris missziójában a szövetséges harci gépeket amerikai B61 bombákkal szerelik fel.

Hét másik ország, köztük az Egyesült Államok, Németország és Olaszország már használja ezeket a gépeket. Az Egyesült Államok már előre elhelyezte a B61 bombák készleteit Európában. A brit légierő gépei 1998-ig hordoztak kisebb taktikai nukleáris fegyvert, amikor a hazai tervezésű és gyártású WE177 bombákat kivonták a szolgálatból.

A mostani döntés a brit stratégiai védelmi felülvizsgálatot követi, amely a védelmi miniszter szerint „megerősítette, hogy új nukleáris kockázatokkal szembesül az ország, mivel más államok növelik, modernizálják és diverzifikálják nukleáris arzenáljukat”.

Kedden a kormány közzétette nemzetbiztonsági stratégiáját, amelyben kijelentette, hogy az Egyesült Királyságnak „aktívan fel kell készülnie arra az eshetőségre, hogy az ország közvetlen fenyegetésnek lesz kitéve, esetleg háborús helyzetben”.