Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 12. vasárnap Gyula
Close up view of a solider holding an L85A2 british assault rifle on a military training exercise in a rural location.
Nyitókép: Alex Walker/Getty Images

A szomszédban már azt tudakolják, megvédenék-e fegyverrel a hazájukat

A NATO-tagság támogatottsága továbbra is magas Csehországban és Szlovákiában, ugyanakkor komoly különbségek mutatkoznak abban, mennyire bíznak az emberek saját országuk védelmi képességeiben. Erről tanúskodik két friss közvélemény-kutatás: az egyik a szlovákiai Globsec, a másik pedig a cseh CVVM felmérése. Ha hazájukat idegen állam támadná meg, a szlovákoknak csupán 49 százaléka lenne hajlandó megvédeni.

A szlovákok és a csehek többsége egyaránt támogatja hazája NATO-tagságát – derül ki a két országban nemrég végzett közvélemény-kutatásokból. Szlovákiában a NATO és az Európai Unió tagságát is több mint 70 százalék támogatja, míg Csehországban a NATO-t a megkérdezettek 80 százaléka tartja szükségesnek, és közel kétharmaduk szerint a szövetség biztonságot és stabilitást nyújt a tagállamoknak.

A közös euroatlanti biztonságba vetett hit ellenére azonban már korántsem ennyire egységes a kép, ha a saját ország védelmi képességeiről kérdezik az embereket. A Globsec szlovákiai felmérése szerint, ha hazájukat idegen állam támadná meg, a szlovákoknak csupán 49 százaléka lenne hajlandó megvédeni. Ez jóval elmarad a régió más országaitól. Lengyelországban például a lakosság 84 százaléka kész lenne hazája védelmére.

Hasonló kételyek Csehországban is megjelennek: ott a válaszadók 63 százaléka úgy véli, az ország szükség esetén nem lenne képes megvédeni magát. Ráadásul közel a felük nem tartja lényegesnek az ország védelmét, mondván: Csehország kis ország, amelynek sorsáról úgyis a nagyhatalmak döntenek. A hadsereg megítélése sem túl fényes – Csehországban például csak a válaszadók 40 százaléka gondolja úgy, hogy a cseh hadsereg eléri a nyugati országok színvonalát. A védelmi kiadásokat sokan továbbra is felesleges tehernek tartják, főként az idősebb korosztályban.

Szlovákiában ugyanakkor a válaszadók 63 százaléka támogatja a védelmi kiadások növelését, és több mint kétharmaduk egyetértene az önkéntes katonai szolgálat bevezetésével is. Csehországban egy európai hadsereg létrehozása is napirendre került – a csehek több mint fele támogatna egy ilyen egységet a NATO-n belül, de egy NATO-tól független európai haderő ötletét már kevesebben tartják jó ötletnek, mindössze 43 százaléknyian.

A biztonságpolitikával kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor nemcsak a hadseregre és a katonai kiadásokra korlátozódnak. A Globsec adatai szerint Szlovákiában a megkérdezettek fele tartja Oroszországot fenyegetésnek, és egyes konkrét orosz tevékenységeket már 54 százalék lát veszélyesnek. Kínát általánosságban a szlovákok egyharmada tartja fenyegetőnek, de ez az arány 51 százalékra nő, ha konkrét kínai aktivitásokról kérdezik őket.

A felmérések rávilágítanak arra is, hogy a lakosságot gyakran nehéz meggyőzni a modern, úgynevezett hibrid fenyegetések – például a dezinformáció vagy a kibertámadások – komolyságáról. Ahogy Katarína Klingová, a Globsec elemzője fogalmazott: sokan még mindig kizárólag a fizikai támadásokra gondolnak, amikor biztonsági fenyegetésekről van szó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétharmadnál a részvétel – itt vannak 3 órai adatok
ilyen még nem volt

Kétharmadnál a részvétel – itt vannak 3 órai adatok

A választásra jogosultak 66,01 százaléka, 4 968 713 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig. Sosem volt még ilyen.

Több helyen komoly sorbanállás alakult ki, volt, ahol spanyolul beszélgettek a szavazók

Az országos átlagot meghaladó választói aktivitás és az átjelentkezők magas száma miatt jelentős várakozási idő alakult ki több szavazókörben. Budakalászon nemzetközi megfigyelők előtt rögzítettek adminisztrációs hibát, míg Budapest több kerületében a parkolás és a bejutás is nehézségekbe ütközik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kemény üzenetek jöttek a tárgyalások után: távozott az amerikai delegáció Iszlámábádból - Híreink az iráni háborúról vasárnap

Kemény üzenetek jöttek a tárgyalások után: távozott az amerikai delegáció Iszlámábádból - Híreink az iráni háborúról vasárnap

Megakadtak az amerikai-iráni béketárgyalások: a több mint húszórás iszlámábádi egyeztetés végül megállapodás nélkül zárult, az amerikai delegáció pedig vasárnap hajnalban el is hagyta a helyszínt. Washington szerint Teherán nem volt hajlandó egyértelmű kötelezettséget vállalni arra, hogy lemond az atomfegyver megszerzéséről, miközben Irán az amerikai követeléseket túlzónak nevezte. J. D. Vance közölte, hogy az Egyesült Államok egy „végső és legjobb ajánlatot” hátrahagyott, amelyre még várják az iráni választ. Közben újabb feszültséget keltett, hogy amerikai hadihajók haladtak át a Hormuzi-szoroson, illetve Washington megkezdte az aknamentesítés előkészítését, amit Teherán több ponton vitat. Benjamin Netanjahu eközben világossá tette: Izrael folytatja a harcot Iránnal és annak szövetségeseivel szemben. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború vasárnapi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×