Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Close up view of a solider holding an L85A2 british assault rifle on a military training exercise in a rural location.
Nyitókép: Alex Walker/Getty Images

A szomszédban már azt tudakolják, megvédenék-e fegyverrel a hazájukat

A NATO-tagság támogatottsága továbbra is magas Csehországban és Szlovákiában, ugyanakkor komoly különbségek mutatkoznak abban, mennyire bíznak az emberek saját országuk védelmi képességeiben. Erről tanúskodik két friss közvélemény-kutatás: az egyik a szlovákiai Globsec, a másik pedig a cseh CVVM felmérése. Ha hazájukat idegen állam támadná meg, a szlovákoknak csupán 49 százaléka lenne hajlandó megvédeni.

A szlovákok és a csehek többsége egyaránt támogatja hazája NATO-tagságát – derül ki a két országban nemrég végzett közvélemény-kutatásokból. Szlovákiában a NATO és az Európai Unió tagságát is több mint 70 százalék támogatja, míg Csehországban a NATO-t a megkérdezettek 80 százaléka tartja szükségesnek, és közel kétharmaduk szerint a szövetség biztonságot és stabilitást nyújt a tagállamoknak.

A közös euroatlanti biztonságba vetett hit ellenére azonban már korántsem ennyire egységes a kép, ha a saját ország védelmi képességeiről kérdezik az embereket. A Globsec szlovákiai felmérése szerint, ha hazájukat idegen állam támadná meg, a szlovákoknak csupán 49 százaléka lenne hajlandó megvédeni. Ez jóval elmarad a régió más országaitól. Lengyelországban például a lakosság 84 százaléka kész lenne hazája védelmére.

Hasonló kételyek Csehországban is megjelennek: ott a válaszadók 63 százaléka úgy véli, az ország szükség esetén nem lenne képes megvédeni magát. Ráadásul közel a felük nem tartja lényegesnek az ország védelmét, mondván: Csehország kis ország, amelynek sorsáról úgyis a nagyhatalmak döntenek. A hadsereg megítélése sem túl fényes – Csehországban például csak a válaszadók 40 százaléka gondolja úgy, hogy a cseh hadsereg eléri a nyugati országok színvonalát. A védelmi kiadásokat sokan továbbra is felesleges tehernek tartják, főként az idősebb korosztályban.

Szlovákiában ugyanakkor a válaszadók 63 százaléka támogatja a védelmi kiadások növelését, és több mint kétharmaduk egyetértene az önkéntes katonai szolgálat bevezetésével is. Csehországban egy európai hadsereg létrehozása is napirendre került – a csehek több mint fele támogatna egy ilyen egységet a NATO-n belül, de egy NATO-tól független európai haderő ötletét már kevesebben tartják jó ötletnek, mindössze 43 százaléknyian.

A biztonságpolitikával kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor nemcsak a hadseregre és a katonai kiadásokra korlátozódnak. A Globsec adatai szerint Szlovákiában a megkérdezettek fele tartja Oroszországot fenyegetésnek, és egyes konkrét orosz tevékenységeket már 54 százalék lát veszélyesnek. Kínát általánosságban a szlovákok egyharmada tartja fenyegetőnek, de ez az arány 51 százalékra nő, ha konkrét kínai aktivitásokról kérdezik őket.

A felmérések rávilágítanak arra is, hogy a lakosságot gyakran nehéz meggyőzni a modern, úgynevezett hibrid fenyegetések – például a dezinformáció vagy a kibertámadások – komolyságáról. Ahogy Katarína Klingová, a Globsec elemzője fogalmazott: sokan még mindig kizárólag a fizikai támadásokra gondolnak, amikor biztonsági fenyegetésekről van szó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Példátlan léptékű, 1,5 milliárd eurós fejlesztési program indul európai uniós forrásokból a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, amint azt Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter június végén bejelentette. A mintegy 600 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás a hazai elosztóhálózati társaságok legalább 3 évnyi beruházási igényét fedezi, és megfelelő elköltése esetén mindenki által érzékelhető eredményeket kell hoznia dr. Vokony István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszékének vezetője szerint. A szakértő úgy véli, most változás jöhet abban is, hogy az elmúlt években az uniós források körüli bizonytalanság a beruházási kedvre és intenzitásra is árnyékot vetett, ugyanakkor szerinte egyelőre nem pontosan látszik, mi a hálózati társaságok középhosszú távú stratégiája, így az sem egyértelmű, hogy szavatolható a pénzfelhasználás hatékonysága.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×