Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
COPENHAGEN, DENMARK - 2025/04/06: A protester holds a placard with a photo of United States President Donald Trump and Greenlands newly elected head of government, Jens-Frederik Nielsen during a demonstration against the Trump administration. Protesters gathered in front of the American Embassy in response to the Trump administrations repeated statements about wanting control over Greenland. These statements, which questioned Denmarks sovereignty and emphasized Greenlands strategic value, sparked outrage in both Greenland and Denmark. Greenlandic leaders and citizens strongly rejected any suggestion of being for sale, stressing their right to self-determination and fears of losing their cultural identity. The situation has unified Greenlands political parties and raised broader concerns about international law and Arctic geopolitics. (Photo by Kristian Tuxen Ladegaard Berg/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)
Nyitókép: Kristian Tuxen Ladegaard Berg/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Grönland miatt kényes kémkedési üggyel szembesülhet Washington

Példátlan szintet ért el Dánia és az Egyesült Államok Grönland-vitája. Washington egyik legszorosabb európai szövetségese bekérette az amerikai nagykövetet. Az ok: Koppenhágával szembeni kémkedésre utasítottak amerikai ügynökségeket.

„Ilyen még nem volt, és ez az egyetlen helyes lépés” – mondta a Jyllands-Posten dán lapnak Per Stig Möller, aki kilenc éven át volt Dánia külügyminisztere. Az előzmény Donald Trump elnök többszöri javaslata, sőt követelése, hogy adják át vagy adják el az Egyesült Államoknak a dán korona alá tartozó Grönland szigetét. A legutóbbi fejlemény a folytatásos történetben az a hír volt, hogy az amerikai hírszerző ügynökségeket a grönlandi „kémkedés növelésére” utasították.

A The Wall Street Journal szerint Tulsi Gabbard új amerikai hírszerzési igazgató küldött utasítást az ügynökségi vezetőknek a hírszerzési prioritásokról. A Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA), a Védelmi Hírszerzési Ügynökséget (DIA) és a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) arra szólította fel, hogy „tanulmányozzák a grönlandi függetlenségi mozgalmat, és a hozzáállást ahhoz a kérdéshez, hogy az amerikaiak ki akarják termelni a sziget természeti kincseit”. A fokozott tevékenység célja, hogy Dániában és Grönlandon felkutassák azokat, akik támogatnák, hogy az Egyesült Államok átvegye a sziget ellenőrzését.

A Journal két név nélküli nyilatkozó illetékesre hivatkozva írta meg a cikkét. Tulsi Gabbard minderre válaszul bírálta a lapot és forrásait, de nem cáfolta a hírt.

Grönland lakossága 56 ezer fő, a sziget a dán alkotmányos monarchián belül autonóm státusszal bír és Koppenhága beleegyezésével, fokozatosan függetlenné akar válni. Ám mivel a dánok hagyományosan szoros szövetségesei Washingtonnak, sokkolta őket, hogy az kémkedni akar utánuk.

Két dolog miat pikáns az ügy. Egyrészt Amerika már korábban is kémkedett szövetségesei, például Angela Merkel német kancellár, valamint svéd, norvég, francia és más német illetékesek után. Mindez még 2012 és 2014 között, az Obama-kormányzat idején történt.

Ami még pikánsabb, hogy ki segített nekik: a dán külföldi hírszerzés egysége. Ezt maga a Dán Védelmi Hírszerzési Szolgálat 2015-ös belső vizsgálata állapította meg. Konkrétan a dánok tenger alatt futó internetes kábelein keresztül folyt a kémkedés – állította 2015-ös tudósításában a DR, a dán közszolgálati médium. Az NSA amerikai nemzetbiztonsági ügynökség az Xkeyscore nevű szoftverével hallgatott le telefonbeszélgetéseket, olvasott SMS- és chatüzeneteket.

Most viszont úgy tűnik, Amerika immár a dánok ellen kémkedhet – emiatt kért magyarázatot Lars Lökke Rasmussen külügyminiszter az amerikai nagykövettől. Elődje szerint az ügy felveti a kérdést: mennyire osszanak meg a jövőben hírszerzési információkat Washingtonnal?

(A nyitóképen: Egy tüntető Donald Trump amerikai elnök és Grönland újonnan megválasztott kormányfőjének, Jens-Frederik Nielsennek a fényképével ellátott plakátot tart a Trump-kormányzat elleni koppenhágai tüntetésen 2025 április 6-án.)

Címlapról ajánljuk
Nem isszák olyan forrón a kakaót
árcsökkenés

Nem isszák olyan forrón a kakaót

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×