Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
COPENHAGEN, DENMARK - 2025/04/06: A protester holds a placard with a photo of United States President Donald Trump and Greenlands newly elected head of government, Jens-Frederik Nielsen during a demonstration against the Trump administration. Protesters gathered in front of the American Embassy in response to the Trump administrations repeated statements about wanting control over Greenland. These statements, which questioned Denmarks sovereignty and emphasized Greenlands strategic value, sparked outrage in both Greenland and Denmark. Greenlandic leaders and citizens strongly rejected any suggestion of being for sale, stressing their right to self-determination and fears of losing their cultural identity. The situation has unified Greenlands political parties and raised broader concerns about international law and Arctic geopolitics. (Photo by Kristian Tuxen Ladegaard Berg/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)
Nyitókép: Kristian Tuxen Ladegaard Berg/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Grönland miatt kényes kémkedési üggyel szembesülhet Washington

Példátlan szintet ért el Dánia és az Egyesült Államok Grönland-vitája. Washington egyik legszorosabb európai szövetségese bekérette az amerikai nagykövetet. Az ok: Koppenhágával szembeni kémkedésre utasítottak amerikai ügynökségeket.

„Ilyen még nem volt, és ez az egyetlen helyes lépés” – mondta a Jyllands-Posten dán lapnak Per Stig Möller, aki kilenc éven át volt Dánia külügyminisztere. Az előzmény Donald Trump elnök többszöri javaslata, sőt követelése, hogy adják át vagy adják el az Egyesült Államoknak a dán korona alá tartozó Grönland szigetét. A legutóbbi fejlemény a folytatásos történetben az a hír volt, hogy az amerikai hírszerző ügynökségeket a grönlandi „kémkedés növelésére” utasították.

A The Wall Street Journal szerint Tulsi Gabbard új amerikai hírszerzési igazgató küldött utasítást az ügynökségi vezetőknek a hírszerzési prioritásokról. A Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA), a Védelmi Hírszerzési Ügynökséget (DIA) és a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) arra szólította fel, hogy „tanulmányozzák a grönlandi függetlenségi mozgalmat, és a hozzáállást ahhoz a kérdéshez, hogy az amerikaiak ki akarják termelni a sziget természeti kincseit”. A fokozott tevékenység célja, hogy Dániában és Grönlandon felkutassák azokat, akik támogatnák, hogy az Egyesült Államok átvegye a sziget ellenőrzését.

A Journal két név nélküli nyilatkozó illetékesre hivatkozva írta meg a cikkét. Tulsi Gabbard minderre válaszul bírálta a lapot és forrásait, de nem cáfolta a hírt.

Grönland lakossága 56 ezer fő, a sziget a dán alkotmányos monarchián belül autonóm státusszal bír és Koppenhága beleegyezésével, fokozatosan függetlenné akar válni. Ám mivel a dánok hagyományosan szoros szövetségesei Washingtonnak, sokkolta őket, hogy az kémkedni akar utánuk.

Két dolog miat pikáns az ügy. Egyrészt Amerika már korábban is kémkedett szövetségesei, például Angela Merkel német kancellár, valamint svéd, norvég, francia és más német illetékesek után. Mindez még 2012 és 2014 között, az Obama-kormányzat idején történt.

Ami még pikánsabb, hogy ki segített nekik: a dán külföldi hírszerzés egysége. Ezt maga a Dán Védelmi Hírszerzési Szolgálat 2015-ös belső vizsgálata állapította meg. Konkrétan a dánok tenger alatt futó internetes kábelein keresztül folyt a kémkedés – állította 2015-ös tudósításában a DR, a dán közszolgálati médium. Az NSA amerikai nemzetbiztonsági ügynökség az Xkeyscore nevű szoftverével hallgatott le telefonbeszélgetéseket, olvasott SMS- és chatüzeneteket.

Most viszont úgy tűnik, Amerika immár a dánok ellen kémkedhet – emiatt kért magyarázatot Lars Lökke Rasmussen külügyminiszter az amerikai nagykövettől. Elődje szerint az ügy felveti a kérdést: mennyire osszanak meg a jövőben hírszerzési információkat Washingtonnal?

(A nyitóképen: Egy tüntető Donald Trump amerikai elnök és Grönland újonnan megválasztott kormányfőjének, Jens-Frederik Nielsennek a fényképével ellátott plakátot tart a Trump-kormányzat elleni koppenhágai tüntetésen 2025 április 6-án.)

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×