Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Az ukrán elnöki sajtószolgálat felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tart Kijevben 2025. február 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Így reagáltak a Trump-Zelenszkij pengeváltásra

Példátlan szópárbaj alakult ki Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. Trump szerint Zelenszkij – akinek már lejárt a mandátuma, de a hadiállapot miatt továbbra is elnök – gyakorlatilag diktátor, amire az volt a válasz, hogy az amerikai elnök a moszkvai propagandát ismétli.

Kijev ellenáll Donald Trump próbálkozásának, hogy Moszkvával megegyezve rendezze a háborús konfliktust. Zelenszkij elnöknek és támogatóinak nem tetszik, hogy Washington az ukránok és az Európai Unió bevonása nélkül akarja leállítani a konfliktust. Az ukrán elnök nemet mondott arra a javaslatra is, amely szerint hazája ásványi kincsei jelentős részének átengedésével kellene kompenzálnia az Egyesült Államokat az eddig nyújtott támogatásért.

Kedden Trump azzal vádolta meg Zelenszkijt, hogy ő kezdte el a háborút, ő pedig azt mondta, hogy az amerikai elnök „orosz dezinformációs térben él” és hogy „több igazságra lenne szükség a Trump-csapatban”.

Ezek után az amerikai elnök „közepesen sikeres komikusként” írta le, akinek „jobb lenne gyorsan lépnie, mert nem marad országa”. Visszaélt a segítséggel és úgy játszott Joe Biden volt elnökkel, „mint egy hegedűs”. És azt is hozzátette: „szörnyű munkát végzett” és választások híján „diktátor” – hasonlót mondott Putyin orosz elnök, aki szerint a kijevi vezető illegitim.

Zelenszkij szerdán visszautasította Trump állításait, miszerint az Egyesült Államok mintegy 350 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát. Az ukrán elnök, miközben többször hangsúlyozta a háláját, közölte: az Egyesült Államok 67 milliárd dollár katonai segélyt adott és 31,5 milliárd dollárral támogatta Ukrajna költségvetését.

Zelenszkij dacos válasza annak jele, hogy nő a szakadék Ukrajna és eddigi legfontosabb támogatója, az Egyesült Államok közt – jegyezte meg a Wall Street Journal.

Míg Ukrajnában és az amerikai demokraták körében élesen bírálták az amerikai elnök megjegyzéseit, Moszkvában méltatták a lépéseit. Vlagyimir Putyin szerint ő az első és eddig egyetlen nyugati vezető, aki nyilvánosan és hangosan kimondja, hogy az ukrajnai helyzet egyik alapvető oka az előző kormányzatnak az a szemtelen irányvonala, ahogy behúzza Ukrajnát a NATO-ba”.

A héten magas rangú amerikai és orosz tisztviselők Szaúd-Arábiában találkoztak és megállapodtak, hogy munkacsoportokat jelölnek ki a háború rendezéséről szóló tárgyalásokra. Ezzel véget vetettek a három éve tartó amerikai politikának, amely Moszkva elszigetelésére és Kijev támogatására összpontosított.

Kommentárjában Zelenszkij bírálta a múlt heti amerikai javaslatot, amely szerint Ukrajna többszáz milliárd dollárt adna át a természeti erőforrásai kitermeléséből származó jövőbeli bevételekből, anélkül, hogy cserébe biztonsági garanciákat kapott volna. „Ez nem egy komoly beszélgetés. Nem tudom eladni az államunkat” - mondta.

Viszont hozzátette, hogy kész tovább tárgyalni a javaslatról.

Címlapról ajánljuk
Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Augusztus 29-én népszavazást tartanak Izlandon arról, hogy az ország folytassa-e az évekkel ezelőtt félbeszakított uniós csatlakozási tárgyalásokat. A kérdés azután került újra napirendre, hogy az Egyesült Államok többször is jelezte, igényt tartana a szomszédos Grönlandra. Izland mellett Norvégiában is ismét felmerült az Európai Unióhoz való közeledés ügye. A változó geopolitikai helyzetről Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója beszélt az InfoRádió GeoTrendek című műsorában.

Baka András: A kétharmados többség sem jogosít fel mindenre

Baka András, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje korábbi nyilatkozataiban még a ciklusokon átívelő mandátumok és a hatalommegosztás védelmének fontosságát hangsúlyozta, ám a kormánypárti bírálatok szerint most mégis asszisztál a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséhez vezető alkotmánymódosításhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×