Infostart.hu
eur:
361.76
usd:
311.58
bux:
131773.44
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Nyitókép: Unsplash

Moszkvában Észak-Korea sosem hallott külügyminisztere

Kedden Moszkvába érkezett az észak-koreai külügyminiszter, miközben Washington figyelmeztetett: ha Phenjan katonáit is bevetik az Ukrajna elleni háborúban, akkor az ukránok szabad kezet kapnak az amerikai fegyverek használatára.

Veszélyes fejleményként értékelik az először lebegtetett, majd tagadott végül az orosz vezetés által is elismert lépést az észak-koreai katonák oroszországi érkezéséről.

A NATO és Dél-Korea is aggodalmát fejezte ki, hogy az ukrajnai háborúban vethetik be őket. Mark Rutte NATO-főtitkár szerint az észak-koreaiak már a kurszki régióban vannak, amelynek egy részét ukrán csapatok szállták meg.

Washingtonban a Pentagon pedig közölte, hogy ha az oroszok bevetik Ukrajna ellen az észak-koreai katonákat, akkor az ukránok engedélyt kapnak arra, hogy mélyen Oroszországban lévő célpontokat és észak-koreai katonákat is támadjanak amerikai fegyverekkel. (Eddig ezeket csak az 1991-es határaikon belüli és az oroszok által elfoglalt területeken vethették be).

Közben kedden az orosz távolkeletre érkezett az észak-koreai diplomácia Moszkvába tartó vezetője. A külvilág számára ismeretlen miniszterasszony, Coj Con-hi látogatásáról a szokásos protokollmegnyilvánulásokon kívül először nem mondtak semmit orosz oldalon. A közlés szerint a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését és a nemzetközi helyzet megvitatását célzó konzultációkra érkezett a phenjani külügyi delegáció Moszkvába.

Coj asszony rövid időn belül másodszor jár Oroszországban – szeptemberben egy szentpétervári nemzetközi fórumon találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. Júniusban pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök járt Észak-Koreában. Arról, hogy ezúttal kivel találkozik, nem adtak ki információtl, de a Kreml közölte: Putyin nem tervezte, hogy fogadja.

A külvilág számára a lényeges az, hogy mit hoz a sztálinista módon irányított Észak-Korea és Oroszország egyre intenzívebb barátkozása. Dél-Korea például komolyan aggódik, hogy mit adhatnak az oroszok az északiaknak – akikkel papíron még mindig háborúban állnak az 1950-es évek óta – cserébe az ukrán frontra küldött katonákért?

Putyin még nyári látogatásán mondta azt, hogy „stratégiai partnerségük” magában foglalja a katonai segítséget, ha az egyik felet valaki megtámadja és lényeges, hogy az elmúlt napokban nem tagadta az észak-koreai katonák érkezését.

Zelenszkij ukrán elnök kedden telefonon beszélt dél-koreai kollégájával, Jun Szogjullal, aki közölte országa számára nagyon veszélyes, ha az északiak segélyt kapnak Oroszországból és katonai tapasztalatot szereznek a háborúban. Szöül jelezte, hogy ha az északiak részt vesznek az ukrajnai háborúban, akkor elkezdhet fegyvert szállítani Kijevnek.

Dél-koreai parlamenti képviselők szerint az oroszok a külföldi katonai terminológiára tanítják az északi katonákat és Moszkva technikai segítséget nyújt, hogy Phenjan saját kém-műholdakat tudjon üzemeltetni.

Szakértők szerint az észak-koreai katonák valószínűleg nem befolyásolják érdemben az ukrajnai háború menetét, de a két ország szövetkezése jó nyomásgyakorlási eszköz lehet az oroszok részéről a nyugatiak, sőt még Kína irányába is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Scherer Péter utolsó interjúja az InfoRádióban: nem volt megírva semmi…

Hatvannégy éves korában kedd délelőtt elhunyt Scherer Péter. A Jászai Mari-díjas színművész az idén januárban interjút adott az InfoRádiónak, amelyben az akkor elnyert Páger Antal-díj jelentette elismerés mellett beszélt a pályája kezdetéről, a Mucsi Zoltánnal alkotott legendás párosukról, a színésszé válás rögös útjáról és arról is, miért fontos, hogy a néző kapjon hideget és meleget is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar Péter kormánya hétfőn tartotta második ülését, amelyen több érzékeny területen – köztük a költségvetés, az egészségügy, a paksi atomerőmű és az MTVA működése kapcsán – soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A kabinet szerint az Orbán-kormány eltitkolt tételekkel és valótlan adatokkal hagyta hátra az idei büdzsét, amit a Fidesz–KDNP visszautasított. Közjogi feszültséget okozott, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megtagadta a lemondást, a miniszterelnök pedig ismét távozásra szólította fel. A külpolitikai irányváltás részeként magyar–ukrán tárgyalások indulnak a kárpátaljai magyarok jogairól, Magyar Péter első hivatalos külföldi útja pedig Lengyelországba vezet. Magyar Péter kedd reggel újabb részleteket osztott meg a nyilvánossággal a 2024-ben kirobbant ügyhöz kapcsolódó, a bicskei gyermekotthonban történt elnöki kegyelemről. Kármán András és Kapitány István miniszterek pedig tárgyalnak az Európai Bizottság képviselőivel az EU-források kiszabadításáról. A kormányalakításról és a kapcsolódó döntésekről folyamatosan frissülő tudósításban számolunk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×