eur:
411.25
usd:
392.68
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
szlovák zászló szlovákia
Nyitókép: Pixabay

Vitát robbantott ki Szlovákiában a nyelvtörvény tervezett változtatása

A Magyar Szövetség szerint a jelenleg érvényes jogszabály módosítása akkor lenne elfogadható, ha szigorítás helyett a Szlovákiában használt nyelvek egyenjogúsítására törekedne.

A szlovák kulturális minisztérium az államnyelvről szóló törvény módosításának előkészítésén dolgozik. A tárca szigorítaná a nyelvhasználat felügyeletét, de a jogszabály megszegéséért kiszabható bírság nagyságát is emelnék. Martina Simkovicová kulturális miniszter ugyanakkor azt állítja, hogy a nyelvtörvény tervezett módosítása nem a kisebbségek ellen irányul.

A szlovák kulturális minisztérium a nyelvtörvény gyakorlati alkalmazásának tapasztalataival indokolja a módosítás szükségességét, melynek célja az államnyelv státuszának megszilárdítása, a hatékony állami ellenőrzés garantálása. A tárca állítása szerint a jogszabály egyes rendelkezéseit sorozatosan sértették meg ugyanazok a személyek, ennek oka pedig az alacsony bírságok és az ellenőrző szerv korlátozott hatáskörei. A minisztérium állítja, nem a kisebbségek ellen irányul az államnyelvtörvény módosítása, és nincs hatással a kisebbségi nyelvhasználatra. „Újra az a helyzet, hogy a nyilvánosság egy része az ellenzék jelentős támogatásával indulatokat akar kelteni és kiélezni a helyzetet nemzetiségi kérdésekben. Szó sincs a kisebbségek elleni támadásról, csupán az államnyelv védelméről” – jelentette ki Martina Simkovicová.

A tárcavezető szerdán találkozott Gyimesi Györggyel, a Magyar Szövetség korábbi alelnökével, hogy megvitassák a törvényt. A szlovákiai magyar párt szeptember végi tisztújítását követően külön utakat járó Gyimesi György úgy véli, a kulturális minisztérium úgy finomítja a módosítási javaslatot, hogy ne érintse negatívan a nemzetiségi kisebbségeket, ellenkezőleg, megvédi nyelvüket az amerikanizmusoktól.

Az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás szerint képtelenség a kulturális minisztérium által kidolgozott nyelvtörvény, és nem támogatja azt a szándékot, hogy bírságot szabjanak ki azokra a jogi és természetes személyekre, akik nem a kodifikált szlovák nyelvet használják. A párt szerint a törvény a magyar kisebbség ellen irányul, és az 1990-es évekbe rántja vissza Szlovákiát.

A Magyar Szövetség csütörtök délelőtt tartott sajtótájékoztatót a nyelvtörvény ügyében. A párt szerint a jelenleg érvényes jogszabály módosítása akkor lenne elfogadható, ha szigorítás helyett a Szlovákiában használt nyelvek egyenjogúsítására törekedne. Gubík László pártelnök elmondta, nincs szükség a törvény szigorítására. „Nem látjuk értelmét és nem látjuk azt sem indokoltnak, hogy miért kellene kiterjeszteni a szigorítások körét” – fogalmazott Gubík. A pártelnök szerint az államnyelv védelme bőségesen elegendő jogi garanciával rendelkezik Szlovákiában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×