eur:
402.88
usd:
349.66
bux:
98560.68
2025. június 21. szombat Alajos, Leila
Rheinmetall Skynex légvédelmi rendszer. Forrás: Rheinmetall
Nyitókép: Forrás: Rheinmetall

Háborús osztalék: ők nyerik a legtöbbet azon, hogy népek egymásnak esnek

A következő három évben a korábbinál is nagyobb bevételt söpörhetnek be a világ legnagyobb fegyvergyártói. Az ok: a háborúk és geopolitikai feszültségek miatt megugrottak az állami megrendelések.

Nem kell összeesküvéselmélet-hívőnek lenni, mert nem rejtegeti senki: a világ nagy védelmi cégeinek jól jönnek a most folyó háborúk (Ukrajna, Gáza) és a geopolitikai feszültség (Közel-Kelet, Távol-Kelet). A 15 vezető fegyver- és védelmi eszköz gyártó egy elemzés szerint 2026-ban 52 milliárd dolláros bevételre számít. Az elemzést a Vertical Research Partners nevű cég készítette a Financial Times üzleti lap számára. Ami a számadatban lényeges: az közel kétszerese a 2021-es összegnek.

A várt forgalom felét öt amerikai védelmi cég adja, amelyek összesen 26 milliárd dollár bevétellel számolnak 2026 végére (és az ő esetükben ez a 2021-es szám több mint a duplája).

Ezek: a Lockheed Martin, az RTX, a Northrop Grumman, a Boeing, a General Dynamics és beszállítóik.

Európában a BAE Systems, az ukrán hadseregnél is feltűnt Leopard 2 tankot gyártó Rheinmetall, illetve a svéd Saab jutott új megrendelésekhez, aminek nyomán várhatóan több mint 40 százalékkal ugrik meg összesített bevételük.

Az Egyesült Államokban a megrendelések részben az Ukrajnának adott lőszer és más eszközök pótlása, részben a Kijevnek, Tajvannak és Izraelnek adott katonai segélycsomagok (összértékük 13 milliárd dollár) nyomán futottak be.

Közben a brit kormány 7,6 milliárd font értékű katonai segélyt adott az elmúlt három évben Ukrajnának és szintén fel kell töltenie a készleteit.

Mint az FT megjegyzi, általában néhány évbe telik, míg egy új szerződés magasabb bevételben fejeződik ki. A védelmi ágazatban ugyanis akkor könyvelik az eladásokat, amikor leszállították az eszközöket.

Most az a nagy kérdés, mit kezdenek majd a cégek a befolyó összegekkel.

„Ez a milliárd dolláros rejtvény: a cégek általában nem szeretnek nagy összegű készpénzen ülni. Felmerült a részvényvisszavásárlás és az osztalékok lehetősége” – mondta a lapnak a Vertical Research elemzője, Robert Stallard.

A nagy védelmi vállalatok már eddig is milliárdokat költöttek papírjaik visszavásárlására – volt, hogy hitelből is. Tavaly voltak az utóbbi öt év során a legaktívabbak ezen a téren. A Lockheed Martin és az RTX például közel 19 milliárd dollár értékű saját részvényt vásárolt. A BAE Sytems most nyáron zárta le 1,5 milliárd fontos visszavásárlási programját és egyből egy újat indított, szintén 1,5 milliárdos értékben.

Mint az FT megjegyzi, ezek a nagy visszavásárlások gyakorlatilag az adófizetők pénzéből történnek, ami miatt bírálatok érték cégeket, mondván, inkább fektessenek be többet új gyárakba és munkahelyekbe. A cégvezetők azt állítják, megteszik, még akkor is, ha a befektetőket is jutalmazzák.

A következő lépés, amire az elemzők számítanak, az az, hogy a nagy pénzekkel a zsebükben a cégek elkezdenek mások felvásárlásán vagy egyesüléseken gondolkozni. A német Rheinmetall például augusztusban jelentette be, hogy 950 millió dollárt fektet az amerikai katonaijármű-alkatrészgyártóba, a Loc Performance-ba. Arra számít, hogy ezzel javítja az esélyeit az amerikai hadseregtől származó, akár 60 milliárd dollár értékű megrendelésekre.

Mint Armin Papperger, a cég vezérigazgatója elmondta, az amerikai haderő akkora, hogy megéri idomulni az Egyesült Államok által a külföldi katonai beszállítókra felállított szigorú szabályozáshoz. „Még ha nem is akad egy nagy hal a horgunkra, egy kisebbet elkapunk, és Amerikában a kis hal is milliárdokat ér” – mondta.

Egy másik német cég, a frankfurti tőzsdére nemrég bevezetett Renk nevű tanksebességváltó-gyártó egy kanadai felfüggesztéselemeket előállító vállalatot, a General Kinteics-et vette meg.

A régiesen hangzó Czechoslovak Group pedig az amerikai Vista Outdoor-t szeretné megszerezni.

Az FT ugyanakkor megemlíti: bár egy ideig még magasak lesznek a védelmi kiadások, valószínűleg visszaesnek majd a megrendelések, különösen, amikor véget ér az ukrajnai háború.

Címlapról ajánljuk

Magyarics Tamás: nehéz helyzetben Donald Trump, fontos döntést kell meghoznia

Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy megtámadja-e Iránt, vagy sem – közölte a Fehér Ház szóvivője. Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint az amerikai elnöknek bel- és geolpolitikai, valamint energiaellátási szempontokat is mérlegelnie kell a beavatkozás kapcsán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Trump végső határidőt adott Iránnak, nukleáris katasztrófa fenyeget – Pénteki percről percre híreink az Irán-Izrael háborúról

Trump végső határidőt adott Iránnak, nukleáris katasztrófa fenyeget – Pénteki percről percre híreink az Irán-Izrael háborúról

A Fehér Ház június 19-én jelentette be, hogy Donald Trump hamarosan döntést hoz arról, hogy az Egyesült Államok mit lép Iránnal kapcsolatban. Karline Leavitt szóvivő annyit konkretizált, hogy legkésőbb két hét múlva minden kiderül, eddig dönt az amerikai elnök a beavatkozásról. Dmitrij Medvegyev 2008 és 2012 között volt Oroszország első embere, és máig befolyásos szerepelőként jelenik meg a médiában. Ezúttal a Jeruzsálem és Teherán között zajló háborút értékelte, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen következményekkel járhat az izraeli légierő bombázása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×